Benkő Tibor: elhivatott fiatal kutatókra van szükség
Szöveg: Antal Ferenc | Fotó: Nagy Gábor |  2021. június 29. 22:02Kutatás, tudományos munka és tevékenység nélkül nem létezhetünk - hangsúlyozta dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Hadtudományi Társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, június 29-én, kedden, Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.
A honvédelmi miniszter ünnepi beszédében rámutatott: minél több olyan elhivatott fiatal kutatóra van szükség, aki a tapasztalt idősebbek intelmeit és javaslatait megszívlelve munkálkodik. „Ne felejtsük el, hogy van egy országunk, van egy nemzetünk, amelynek érdekeiért mindannyian kötelesek vagyunk szolgálni. A legjobbat, a legtöbbet kell nyújtanunk, azért, hogy ez az ország boldogulhasson, hogy a fejlődés útján haladhassunk. Ehhez kellenek az elhivatott, elkötelezett, lojális emberek. Legyenek tudósok, kutatók, munkásemberek, vagy akár a hon védelmezői” – tette hozzá dr. Benkő Tibor, aki szerint minden tudományos munka eredménye hasznos, mert azok „tovább lendítik” a szakértők tudását, a honvédséget és a társadalmat.
Az utóbbi időszak kihívásaira utalva a tárcavezető hangsúlyozta: a tudományos kutatómunka jelentős részét nem zavarta meg a koronavírus-járvány, amely egyúttal újabb kutatni valót is adott a szakembereknek. „A kihívásokat, kockázatokat és fenyegetéseket elemezve sok szakember úgy ítéli meg, hogy a következő időszakban számítani kell az ehhez hasonló járványokra” – fogalmazott Benkő Tibor.
„A 21. század tele van olyan kérdésekkel, amelyre csak közösen találhatunk válaszokat” – hangsúlyozta dr. Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka. „A Magyar Honvédség modernizációja és a Hadtudomány” című előadásában egyebek mellett olyan stratégiai dilemmákról értekezett, mint a semlegesség, a tömegpusztító fegyverek, valamint a kollektív védelem aktuális kérdései.
A Magyar Honvédség parancsnoka felsorolta azt az öt alapelvet, ami alapján a következő fegyveres konfliktus megnyerhető: ilyen az egyértelmű előny; a kommunikáció a szövetséges erőkkel; az ellenség iránti tisztelet; a világosan megfogalmazott célok; valamint a jól működő vezetés-irányítási rendszer. Azonban – mint mondta - ezek megoldása közös gondolkodást követel.
„Hiszem és tudom, hogy a Magyar Honvédség sikeres, köszönhető azoknak a katonáknak, akik ma is egyenruhában vannak, szolgálnak itthon és külföldön, akik azon dolgoznak, hogy a céljainkat elérjük, és ehhez kérem a tudományban dolgozók segítségét. Töltsenek fel minket ötletekkel, gondolatokkal, eredményekkel, hogy a legjobbat tudjuk nyújtani a Magyar Honvédség és az ország honvédelmének rendszerében” – mondta végezetül a Magyar Honvédség parancsnoka.
Prof. dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke beszélt az 1990-ben létrejött szervezet helyéről és szerepéről, az évtizedek során végbement szervezeti változásokról, a tudományos területen végzett tevekénységekről, valamint az elkövetkezendő feladatokról. Felidézte: egy 1983-ban létrejött szakmai klubból, alulról szerveződve alakult meg 1990-ben a ma már húsz szakosztályból álló, mintegy 670 tagot számláló Magyar Hadtudományi Társaság.
A rendezvényen elismerések átadására is sor került: a Honvédelemért Kitüntető Cím II. osztályát, a Tanárky Sándor és Korponay János díjakat dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter adta át az érintetteknek, a „Hadtudomány Ifjú Tudósa” pályázat győztesei részére dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes adott át elismeréseket.
Galéria
Videó