Benyovszky Móricra emlékezünk

Miként jött az ötlet a gróf Benyovszky Móric emlékét őrző és ápoló Magyar–Madagaszkári Társaság létrehozására?

Erre elég kézenfekvő válaszom van: itt laktam és lakom ma is Budapest nyolcadik kerületében a Benyovszky Móric utcában.

Kinek fontos ma, 2011-ben gróf Benyovszky Móric?

A 225 éve bekövetkezett halála óta a nagy magyar kutatóról, felfedezőről, humanistáról és katonáról, aki igen sokat tett hazájáért, csak igen keveset lehetett hallani. A mostani kormány azonban méltóképen kíván emlékezni és emlékeztetni a – s ezt is kevesen tudják – hat–nyolc nyelven beszélő jó felépítésű és fizikumú, neves magyar személyiségre. Ennek érdekében azért a társaságuk is sokat tett. Mi helyeztük el 2003-ban madagaszkári utunk során a neves magyar utazó egykori lakóhelyén, Maroantsetrában az első magyar Benyovszky-szobrot, valamint egy háromnyelvű táblát Antananarivóban, a szigetország fővárosának Benyovszkyról elnevezett utcájában. Később a mi kezdeményezésükre és támogatásunkkal jelent meg 2004-ben Benyovszky madagaszkári naplója, az 1772-es Protocolle du régiment des Volontaire de Benyowszky az Országos Széchényi Könyvtár és a Kossuth Kiadó gondozásában, francia, angol és magyar nyelven.

A rendezvényen Benyovszky Móric leszármazottai mellett jelen lesznek – a teljesség igénye nélkül – a HM Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum Budapesti Kossuth Klub, a Magyar Földrajzi Múzeum, a Magyar-Afrika Társaság, a budapesti Szlovákiai Kulturális Központ, a budapesti Lengyel Intézet és a Francia Intézet is. Előadást tartanak – többek között – prof. dr. Voigt Vilmos a legújabb kutatásairól, dr. Lugosi Győző a Benyovszky életmű fehér foltjairól, Merényi-Metzger Gábor Benyovszky életének anyakönyvi forrásairól, Csáky Imre címertörténész a Mária Terézia által adományozott címerről, Reisz T. Csaba címzetes főigazgató Benyovszky dokumentumokról. Benyovszky Móric életéhez kapcsolódó témákról Rákóczi István, Cséke Zsolt, Czigány István, Radnóti Klára tartanak előadásokat. Mindez talán segít abban, hogy az érdeklődők többet tudjanak meg a nagy magyarról, mint amennyit a „Vivát Benyovszky!" tévésorozat révén ismerhetnek. Az esemény emellett – szándékunk szerint – példája lesz annak is, miként lehet Európa népeinek együtt ünnepelniük és őrizniük közös eseményeiket és értékeiket.

Mondana valamit a társaságról?

A Magyar-Madagaszkári Társaság alapító tagjai ismert magyar értelmiségiek, tiszteletbeli elnökünk a Benyovszky-család egyenes ági leszármazottja, id. Benyovszky Móric. Társelnökünk a Madagaszkáron élő, Éva Szinnai, aki a 2003-es expedíciók előkészítésében is részt vállalt. Elsődleges célunk, hogy Madagaszkáron, Magyarországon, valamint Szlovákiában, Lengyelországban, Franciaországban, de az oroszok, az amerikaiak körében is ápolják, ápoljuk Benyovszky Móric emlékét.

Ezt jelzi Dárday Péter festőművész irodám falán függő Benyovszky-portréja és a helyiségben álló Benyovszky-szobor is, amelyet Kocsis András Sándor készített. Madagaszkár szigetén még most is sokan emlékeznek – őseik elbeszéléseiből – arra az egykori utazóra, aki megpróbálta megismertetni az ottaniakkal a civilizált világot. Ez a messziről jött fehér ember gyógyította a betegeket, ételt osztott az éhezőknek, segítette az elesetteket és megpróbálta összebékíteni az egymással küzdő helyi törzseket. Nem véletlen hát, hogy az őslakosok királyukként tisztelték. Ez a „királyság" persze inkább olyan kormányzói posztnak felelt meg, de ez mit sem von le hazánkfia tetteinek jelentőségéből.

Ez ugyan máig nem tisztázott pontosan, az azonban biztos, hogy egy francia hajóágyú lövedéke okozta a halálát. Hogy ez kisebb tengerparti ütközetben történt, vagy csupán tragikus véletlen volt, alighanem soha nem fog már kiderülni, mint ahogy halálának pontos helye sem. Egyébként tudta, hogy Jókai Mór kétkötetes könyvet írt Gróf Benyovszky Móricról?

Őszinte legyek? Nem.

Miután lefordította az önéletrajzot, Jókai maga is kedvet kapott a téma megírásához. Igaz, a könyv az eseményekben bővelkedő életútnak csak egy rövid szakaszát örökítette meg, de a mű mindvégig feszült, izgalmas történet lett, amelyben Benyovszky Móric kivételes jellem, bátor és elszánt katonaként, igazi vezéregyéniségként szerepel.

Benyovszky élete és munkássága mit az üzen a mának? Mi a mai benne?

Mindenek előtt modern felfogása a világról, amely messze megelőzte korát. Vallotta ugyan, hogy szükség van a gyarmatokra, de korbács és erőszak nélkül. Nyitottsága, hiszen olyan szabadon járt, hajózott a földrészek között, mint a madár. „Nincsenek határok" – vallotta, s évszázadokkal ezelőtti jóslata mára valósággá vált. Nemcsak katonaként tett sokat hazájáért, a népek szabadságáért, de útleírásai, naplója révén utazóként, felfedezőként is – négy kontinenst járt be – elismerésre méltó a munkássága, bár nem volt tudós. Viszont igazi humanistaként betegeket gyógyítatott, éhezőket segített, elesetteket istápolt. Mindemellett – ahogy ma mondanánk – jó kommunikátor is volt, hiszen csaknem mindenkivel szót értett. Bizton elmondhatjuk, hogy Benyovszky Móric rövid életének 40 évében többet tett, mint sokan mások kétszer ennyi idő alatt.

A szerző felvételei