Bitóra került az egykori miniszterelnök

Szöveg: Szűcs László | 2010. december 23. 8:16

Pontosan hatvankét évvel ezelőtt, 1948. december 23-án végezték ki Tojo Hideki (Tódzsó Hideki) egykori japán miniszterelnököt, akit háborús bűnök miatt ítéltek kötél általi halálra a második világháború után, az úgynevezett tokiói perben.

Tódzsó Hideki-t 1941. október 16-án, a katonai vezetők nyomására nevezték ki Japán Császárság miniszterelnökének. A nacionalista gondolkodóként is ismert politikus korábban a Japán Császári Hadsereg tábornoka volt. A tengelyhatalmak elkötelezett híveként, és Amerika-ellenes politikai nézeteket vallva vette át a miniszterelnöki pozíciót elődjétől, Konoe Fumimaro-tól. Népszerűsége a japán hadsereg sikereitől függött, a hadiszerencse fordultával fokozatosan le kellett mondania tisztségeiről: 1942-ben a külügyi és belügyi, 1943-ban az oktatási és kereskedelmi, míg 1944-ben a miniszterelnöki tárcáról is.

A második világháborút követően a győztes szövetségesek nemcsak a németeket és az olaszokat, hanem a tengelyhatalmak harmadik államát, Japánt is meghurcolták. A nürnbergi per mintájára, a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék által rendezett úgynevezett Tokió-perben nyolc személyt ítéltek kötél általi halálra. Az 1946. május 5. és 1948. április 6. között Tokióban folytatott peres eljárás tárgya a második világháború távol-keleti hadszínterein elkövetett háborús bűnök elkövetőinek elítélése volt. A 28 vádlottas perben – a fővádlott Tódzsó Hideki miniszterelnök volt – 25 vádlott felett mondtak ítéletet.

Az ítéletet – amely 1948. november 12-én született meg – az egykori miniszterelnököt a háború kirobbantása az USA, Kína, Anglia, Hollandia és Franciaország ellen és a hadifoglyokkal szembeni embertelen bánásmód vádpontok alapján hozták meg.

Bármilyen furcsa Hideki miniszterelnök „főnöke", Hirohitó császár nem állt a vádlottak padján, mert a győztes hatalmak úgy látták, az uralkodó olyan nagy népszerűségnek örvendett a nép között, hogy egy esetleges elmarasztaló (esetleg halálos) ítélet hatalmas felháborodást keltene. A történészek szerint azonban a császár büntetlenségére azért is szükség volt, mert az Amerikai Egyesült Államok ekkor már tervezgette új, távol-keleti politikáját és ehhez feltétlenül szüksége volt Japánra is.

Az 1948. december 23-án kivégzett egykori miniszterelnök hamvait harminc évvel később, 1978-ban – tizenegy más kivégzett földi maradványaival egyetemben – a Yasukuni-templom dicsőség oltárán alatt helyezték nyugalomba. A kegyhely azóta a japán értelmiség és a hazafias érzelmű japánok zarándokhelye lett.