2022 első félévének utolsó biztonságpolitikai előadását tartották meg a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban május 16-án, hétfőn. A téma Irak volt, hiszen az ország a közel-keleti térség mai napig egyik legfontosabb területe.
Az „Iraki konfliktus múltja, jelene, kilátásai” címet kapott előadást az ország elismert szakértője, Kemény János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa tartotta meg. Mint hangsúlyozta: nem szabad elvárni, hogy megoldódjon az iraki kérdés, hiszen sosem azonnal van vége az ilyen jellegű, polgárháborús konfliktusoknak.
A szakértő felhívta a figyelmet: nehezíti a probléma teljes megértését az is, hogy Irak nem az európai értelemben vett, a kontinensen megszokottnak tekinthető demokratikus berendezkedéssel rendelkező ország: sokkal fontosabbak a felekezetiségre visszavezethető törésvonalak, csoportosulások. Nem véletlen, hogy a 2003 utáni első iraki kormány felállításánál is a libanoni modellt vették alapul a törvényhozók, s felekezeti alapon történt meg mandátumok kiosztása. így csak összefogással lehet kormányt alakítani, de - mint a kutató kiemelte - az egyes felekezeteken belül is több politikai párt és erő működik.
A jelenlegi iraki belpolitikai helyzetet jól jellemzi, hogy a rendkívül alacsony, 40 százalék körüli részvétellel lezajlott 2021 októberi választások után még mindig nem sikerült a kormányalakítás, így az ötödiknek „bedobott” jelölt, Musztafa Al-Kadhimi megbízott miniszterelnökként vezeti az országot. A kutató emlékeztetett arra is, hogy Irakban új köztársasági elnököt is kellene választani, ami eddig szintén megoldhatatlan feladatnak bizonyult.
Kemény János előadásában röviden ismertette Irak történelmének 1945 utáni főbb eseményeit, külön kitérve az iraki-iráni kapcsolatokra, az iráni befolyás folyamatosan változó szerepére és erejére. Bemutatta az ország katonai és biztonsági szervezeteit, külön kiemelve az ISIS terrorszervezet előretörésének megállítására létrehozott népi mozgósítási erőket, melyek általában siíta milíciák voltak, s ma hivatalosan már a védelmi minisztérium felügyelete alatt működnek.
A hallgatóság megismerkedhetett olyan, a jelenkori Irak szempontjából kulcsfontosságú szereplőkkel, mint Muktada al-Szádr vagy éppen az iráni Kászem Szolejmáni tábornok, akit 2020 január 3-án, Bagdadban öltek meg az amerikai drónrajtaütés rakétái. A kutató értékelése szerint az Iszlám Állam jelentette veszély hullámzó: jellemzően nyaranta erősödik meg, de nagy általánosságban egyre csökken az erőszakos cselekményekben évente elhunytak száma. Nem megoldott továbbra sem az észak-iraki kurdok helyzete, ami 2017 óta folyamatosan visszatérő probléma. A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) is ezt a területet használja a török erők elleni támadásaira, válaszul Törökország megnövelte a katonai jelenlétét a térségben, bázisokat is kiépítve. Szintén komoly problémát jelent a kábítószerek csempészete: Szíria a háború óta szintetikus drogkészítő hatalommá építette fel magát és a „termés” jelentős részét Irakon keresztül csempészik át az Öböl-térségbe. Emellett említésre méltó az Afganisztán-Irán-Irak csempészútvonal is.
