Digitális forradalom a tűzszerészeknél

Szilágyi Zsolt Lajos ezredes, az alakulat parancsnoka elmondta: az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektettek egy olyan műveletirányítási rendszer lehetséges fejlesztésére, amely egyrészt megfelelő választ ad a 21. század kihívásaira, másrészt megfelel a kor technikai követelményeinek is. „A fő cél egy átlátható, felhasználóbarát, könnyen kezelhető, a Magyar Honvédség rendszerébe integrálható digitális rendszer kifejlesztése volt” – tette hozzá Szilágyi Zsolt Lajos ezredes. A parancsnok hangsúlyozta: a program – amellett, hogy támogatja és hatékonyabbá teszi a műveletek valós idejű vezetését, illetve nyomon követését – lehetővé teszi a tűzszerész incidensek dokumentálását, digitális tárolását és szükség esetén azok gyors visszakeresését.

A tűzszerész műveletirányítási rendszer egyik kézzel fogható eredménye az a program, amelyet Kapitány Gábor szakaszvezető fejlesztett. A beosztott tűzszerészt a digitális rendszer kivitelezésének stádiumairól és az abban rejlő innovációs lehetőségekről kérdeztük.

Hogyan vált belőled tűzszerészként mérnök informatikus és honnan jött az ötlet, hogy a tűzszerészek szolgálatát könnyítő programot fejlessz?

2009-ben jelentkeztem katonának, öt évre rá kezdtem itt, az ezrednél szolgálni tűzszerészként, majd két évvel később felvettek az Óbudai Egyetemre, mérnökinformatikus szakra. A kollokviumi időszak közeledtével egyre többet gondoltam arra, hogy szakdolgozati témaként egy olyan műveletirányítási rendszert szeretnék kivitelezni, amely egyszerűsítheti és gyorsabbá teheti a tűzszerész katonák munkáját.

Ez a rendszer már létezik és folyamatban van a tesztelése. Milyen innovációt jelenthet a digitális átállás az ezred tűzszerész műveleti főnökségén?

A tervek szerint szakdolgozati anyagként készítettem el a program első verzióját, amelynek az volt a célja, hogy digitális formában lehessen regisztrálni azokat a tűzszerész tevékenységgel kapcsolatos fontos adatokat, paramétereket, amelyeket korábban papír alapon adminisztráltunk és tároltunk. A különböző iratokban megjelenő információhalmazt a program segítségével egy közös mederbe lehet terelni. Fontosnak tartottam, hogy különálló modulokból álljon a rendszer, hogy időtálló legyen, és később könnyebben tudjuk fejleszteni. Emellett külön hangsúlyt fektettem a felhasználóbarát felület kialakítására, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt könnyen tudják azt kezelni. Tulajdonképpen a megszokott, papír alapú szisztémát ültettem át digitális formába, hogy mindenkinek ismerős legyen az új felület.

Pontosan milyen információk digitalizálása történik a program által?

A rendszer képes eltárolni a rendőrségi bejelentésekhez tartozó fontos adatokat, illetve a járőrök tevékenységéhez kapcsolódó paramétereket is. Ezeket feldolgozva számos lehetőség adódik: például képesek vagyunk az ezred által a közelmúltban beszerzett nagyméretű digitális táblán, térképes nézet segítségével megjeleníteni az országban tevékenykedő tűzszerész járőrök valós helyzetét és az elintézendő feladatokat. Ez egyrészt nagyon megkönnyítheti a tervezhetőséget, másrészt elősegítheti a sürgős bejelentések lehető leggyorsabb kezelését. A rendszer analóg verziója egyébként egy mágnestáblára ragasztott térkép, amelyen manuálisan, apró mágnesek segítségével lehet jelölni a járőrök és a bejelentett robbanótestek aktuális elhelyezkedését.

Milyen statisztikai adatok nyerhető ki a program segítségével?

A helyzetet jól szemlélteti, hogy a papíralapú regisztráció mellett jelenleg egy külön Excel táblát is vezetünk a tűzszerész műveleti főnökségen abból a célból, hogy különböző statisztikai adatok legyenek kinyerhetők. Ott külön meg kell adni a bejelentések státuszát, illetve azt is, hogy hol, mikor, milyen eszközöket, mekkora mennyiségben kezeltek a katonák. Az új program viszont felülírhatja az Excel tábla létjogosultságát. A bejelentések és a járőrökkel történő kommunikáció során megjelenő adatok eleve bekerülnének a rendszerbe, amely tartalmaz olyan funkciót is, hogy azokat bármikor, naprakészen lehet kinyerni az igények szerint: például területi, időbeli, vagy akár robbanóeszköz típust érintő elosztásban. Ez utóbbi a kiképzés szempontjából is fontos információ lehet, hiszen ez alapján tudható, mely robbanótestek kezelésére kell különös hangsúlyt fektetni a szakmai tanfolyamok során.

Mit szólnak a tűzszerészek az új, digitális műveletirányítási rendszer teszteléséhez?

A többség alapvetően pozitívan fogadta az újítást, de természetesen kapott a program kritikákat is. Annak viszont örültem, hogy ezek a visszajelzések nem a fejlesztés ellen irányultak, hanem építő jellegűek voltak. Elmondható, hogy sokan azonnal meglátták a potenciált ebben a rendszerben, hiszen éles bevezetése esetén a mindennapi munkát könnyítheti meg.

Milyen fejlesztési lehetőségek vannak még a műveletirányítási rendszerben?

Elsősorban a katonák visszajelzései alapján történnek a módosítások. Legutóbb például elöljárói kérésre kulcsszavas keresési opciót építettem a programba. Ha a tesztelési időszak lezárul, a következő lépcsőfok a Magyarországon megtalálható összes katonai eredetű robbanótest feltöltése lenne képekkel, műszaki rajzokkal, paraméterekkel egy olyan digitális adatbázisba, amely az alakulatunk tűzszerészeinek lehetne elérhető segítség. Ez megteremthetné a lehetőséget arra, hogy a jövőben tabletekkel az ország bármely pontjáról csatlakozzanak a mentesítési feladatot ellátó katonák az ezred szerveréhez. Így azonnal fontos információkhoz juthatnának, abban az esetben is, amikor ritkán előforduló robbanótest kerül elő valahol. Ezen kívül a napi munkafolyamatok adminisztrálása is működhetne táblagépek segítségével a jövőben, ami nyugdíjba küldhetné a papíralapú adminisztrációt. Az innovációnak nem lehet gátat szabni, mindig lesznek új ötletek és új kihívások.