Egyiptom nem rúgja fel a békét Izraellel

A kairói bejelentést azonnal üdvözölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a három évtizede érvényben lévő egyezmény az egész Közel-Kelet békéjének és stabilitásának a záloga.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök szombaton közleményében egyebek között arra utalt, hogy “egy erős és demokratikus Egyiptom fontos tényező a közel-kelti békefolyamat folytatásában."

A hadsereg legfelső tanácsa tudatta, hogy szavatolni kívánja a békés hatalomátadást “szabad, demokratikus rendszer keretében, amely lehetővé teszi egy megválasztott polgári hatalom számára az ország irányítását demokratikus, szabad állam felépítése érdekében". A tanács közölte, hogy meg kell őrizni az ország stabilitását és vívmányait. Arra szólította fel az egyiptomiakat, hogy működjenek együtt a rendőrséggel, mert az a nép érdekeit szolgálja.

Hoszni Mubarak pénteken mondott le, és adta át a hatalmat a hadsereg legfelső katonai tanácsának. A katonai testület szombati közleményében vázolta fel első elképzeléseit az átmeneti időszakra vonatkozóan.

A kairói tüntetések szervezői bejelentették, hogy tárgyalni kívánnak a legfelső katonai tanáccsal, s abbahagyják a tüntetéseket a Tahrír téren. A tüntetők egyik képviselője, Háled Abdel Káder Kúda akadémikus közölte újságírókkal, hogy “a forradalom védelme" érdekében létrehozták az úgynevezett Bizalmi Tanácsot, s ez a testület fog tárgyalni. A 20 fős ellenzéki testület felhatalmazást kap arra is, hogy a helyzet alakulásától függően tüntetéseket szervezzen. A jövő hét péntekre nagygyűlést hív össze, hogy megünnepelje a lázadás sikerét.

Szafvat Hikazi, a tüntetések egyik vezéralakja arra figyelmeztetett, hogy a forradalom folytatódik, amíg céljait el nem éri, s ha a hadsereg nem teljesíti a tiltakozók követeléseit, a felkelés még nagyobb lendületet vesz. Szerinte a katonai tanácsnak ésszerű időhatárt kell szabnia a követelések teljesítésére.

A laza ellenzéki koalíció egyik közleményében egy sor követeléssel állt elő, s ezek között szerepel a 30 éve érvényben lévő rendkívüli állapot feloldása, egy széles támogatást élvező egységkormány létrehozása, a parlament feloszlatása és az alkotmány felülvizsgálata. Követelik emellett a sajtószabadságot, a politikai pártok működését szavatoló reformok végrehajtását, a Mubarak-rezsim korrupciós ügyeinek kivizsgálását, illetve a tüntetők haláláért felelős személyek bíróság elé állítását.

Hasonló követelésekkel állt elő a Muzulmán Testvériség radikális iszlám szervezet is, s méltatta a hadsereg vezetőit a polgári hatalomváltásért tett erőfeszítéseikért. A betiltott, de megtűrt szervezet – amelynek esetleges megerősödése komoly fejtörést okoz a Nyugatnak és Izraelnek – közölte, hogy nem tör hatalomra, nem kíván jelöltet állítani az elnökválasztáson, s többséget sem akar szerezni a parlamentben, magát pedig az egyiptomi nép szolgájának tartja.

Kairóban közben újra kinyitottak az üzletek, a 18 milliós városban a közúti forgalom mértéke eléri a korábbi szintet. A Szuezi-csatorna üzemel, a hajózás zavartalan.

Az egyiptomi katonai hatóságok szombaton lerövidítették Kairóban a kijárási tilalom időtartamát, amely ezentúl éjféltől reggel hat óráig tart majd. Az egyiptomi hadsereg megkezdte az úttorlaszok, drótkerítések elbontását a Tahrír téren, felszámolták az északi bejáratnál létesített ellenőrzőpontot. Elszállították a kiégett járműveket is. A “takarításban" civilek is segédkeztek. A katonák már nem ellenőrzik a térre betérő járókelőket, ezt a feladatot más fegyveresek végzik, akik azonban sokkal engedékenyebbek.

A kairói nemzetközi repülőtér egyik tisztviselője elmondta, hogy az ügyészségtől és a legfelső katonai tanácstól kaptak egy névsort, amelyen az előző rendszer 43 tagjának a neve szerepel, ők nem hagyhatják el az országot. A listán szerepel Ahmed Nazif volt miniszterelnök, Habib al-Adeli volt belügyminiszter és Anasz el-Fiki volt tájékoztatási miniszter neve is.