Katonazenekari fesztivál Brémában

A megnyitót követően a Holland Királyi Katonai Rendészet Zenekara adott rövid koncertet, melyet színpompás zenés alaki bemutatóval egészítettek ki. Műsorukban a tradicionális németalföldi zenét ötvözték a modern dzsessz dallamokkal, amit a fúvósok és dobosok magas színvonalon adtak elő. Ez nem utolsósorban a kiemelkedő holland zenei képzésnek is köszönhető. A második fellepő az Egyesült Államok Európában állomásozó erőinek zenekara és kórusa volt Heidelbergből, akik azzal büszkélkedhetnek, hogy ez a határaikon kívül állomásozó legnagyobb létszámú amerikai katonazenekar. Felejthetetlen, zenei elemekben és látványban is gazdag produkciót mutattak be, csaknem tíz percben, amelyben a hagyományos indulót és funkyt fergeteges gitárszóló egészítette ki. Elmondásuk szerint a kiemelkedő szakmai színvonal nem csak a haderőben működő katonazenei főiskolának tulajdonítható, hanem számos olyan továbbképzésnek, kurzusnak, mint a tánc, a színészet, amin a zenészeknek részt kell venniük.

Az amerikaiakat a Duna Táncegyüttes első fellépése követte egy modern, szemet gyönyörködtető tánccal. Az együttes művészeti vezetője Juhász Zsolt, míg igazgatója az a Mucsi János, aki hosszú éveken át a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola táncegyüttesének vezetője volt. Utánuk a Lengyel Határőrség Központi Zenekara foglalta el az aréna küzdőterét, akik indulójuk után egy olyan kompozíciót adtak elő, melyet tradicionális hangszerekre és fúvószenekarra hangszereltek. Az őket követő Spanyol Királyi Gyalogezred Zenekara Madridból érkezett és első alkalommal lépett fel Brémában.

Hazájukban közreműködnek az állami és katonai protokolláris feladatok zenei biztosításában, nem mellékesen pedig a közelmúltban ünnepelték fennállásuk 750. születésnapját.

A Szerb Haderő Központi Zenekara klasszikus zenés alakit mutatott be balkáni dallamok kíséretében. A zenekar koreográfiája jónak mondható, de a zenészek szakmai színvonala hagyott némi kívánnivalót maga után. Utánuk a közönség nem kis örömére ismét a Duna Táncegyüttes következett, de most egy erdélyi legényessel, egy Békés megyei román tánccal, majd a szászcsávási cigányossal. A hatalmas tapsvihart követően a szingapúri katonazenekar lépett fel négy hölgy és két férfi táncos kíséretében. A zenekar a városállam egyetlen katonazenekara, melyet 1994-ben alapítottak. A zenekari játékon, az egyenruhán és a fúvástechnikán is egyaránt érezni lehetett az angol hatást. Meglehetősen virtuóz programot mutattak be, nem mindennapi, kifinomult zenekari hangszínen, ami a karmester és zenészek tehetségén felül képzettségükről is sok mindent elárult. A fesztivál utolsó önálló fellépője a Német Légierő karlsruhei zenekara volt, kiválóan megtervezett és német precizitással bemutatott zenés alakival. A zenekar a német katonazene hagyományaihoz méltón magas színvonalon képviselte hazája zenei kultúráját.

Az est fénypontjaként – mint eddig minden alkalommal – az egyesített, több száz fős többnemzeti zenekar négy zeneművet adott elő Lutz Bammler fregattkapitány vezényletével.

 Fotó: Hegyi Gábor