Egyre több bizonyíték szól Phenjan ellen

Ha ez megfelel a valóságnak, akkor ez a két Korea közötti legsúlyosabb incidens az 1950-53-as háború óta. A hadihajó elsüllyedésekor ugyanis 46 tengerész veszett a tengerbe.

A katonai hírszerzés már nem sokkal az eset után megküldte a jelentést az államfői hivatalnak – közölte a hírügynökséggel egy meg nem nevezett tisztségviselő. Dél-koreai és amerikai hírszerzési adatok szerint az észak-koreai tengeralattjárókat 200 kilogrammos robbanótöltetű nehéztorpedókkal látták el Egy ilyen torpedó kilövése okozhatta a 1200 tonna vízkiszorítású dél-koreai hadihajó vesztét.

A Csoszun Ilbo című dél-koreai újság csütörtökön arról számolt be, hogy a dél-koreai katonai felderítés hetekkel a hajó elsüllyedése előtt figyelmeztette a haditengerészetet: Észak-Korea mini tengeralattjárókkal felszerelt víz alatti öngyilkos csapatokat készített fel Dél-Korea megtámadására.

Ezek “az emberi torpedó egységek" a kis tengeralattjáróikkal olyan közel kerülhetnek a célponthoz, hogy torpedójuk vagy robbanószerkezetük felrobbantja mind a célpontot, mind a támadót. Az is lehet ugyanakkor, hogy időzítő-szerkezettel késleltetik a robbanást, és a támadó kimenekülhet járművéből – állította a jelentés.

A Cshonan nevű korvett március 26-án egy korábban titokzatosnak mondott robbanás következtében kettétört, majd elsüllyedt a Sárga-tengeren, nem messze két Korea közötti, az erősen vitatott tengeri határtól. A hajón 104 tengerész volt, 58-at sikerült kimenteni.

Mindjárt a katasztrófa után felmerült a gyanú, hogy Észak-Koreának köze lehet a hajó elsüllyedéséhez, minthogy a térségben élők “erős tüzérségi tüzet" hallottak.

Észak-Korea tagadja, hogy köze lett volna a dél-koreai hadihajó katasztrófájához. Phenjan a KCNA hírügynökségen keresztül azt állította: “mivel Dél-Korea nem tudja megállapítani, mi okozta a hadihajó balesetét, arra használja a médiát, hogy a mi számlánkra írja az ügyet, és próbálja meghamisítani az eset hátterét".