Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Bosznia a NATO előszobájába léphet

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2010. április 23. 7:14

A NATO külügyminiszterei megállapodtak abban csütörtöki tallinni tanácskozásukon, hogy a szervezet meghívja Bosznia-Hercegovinát a tagság előszobájának tekintett programjában való részvételre. Bosznia tavaly októberben nyújtott be pályázatot arra, hogy részt vegyen a MAP-ben, amelynek célja, hogy az adott ország magáévá tegye a NATO szabványait.

James Appathurai, a szervezet szóvivője a csütörtöki munkanap végén tartott sajtótájékoztatóján közölte: a miniszterek szívesen látják Boszniát a Tagsági Akcióterv (MAP) nevű programban, azzal a feltétellel, hogy az országban lévő összes katonai ingatlant – köztük támaszpontokat – a szövetségi állam tulajdonaként tartják nyilván, és azokat a védelmi minisztérium használhatja.

Ezeket az ingatlanokat a volt Jugoszláviától örökölte az ország, és jelenleg a különböző etnikumok birtokában vannak.

Bosznia tavaly októberben nyújtott be pályázatot arra, hogy részt vegyen a MAP-ben, amelynek célja, hogy az adott ország magáévá tegye a NATO szabványait, ami évekig is eltarthat. Az észak-atlanti szervezet decemberi tanácskozásán még elutasította Bosznia meghívását, mondván, hogy az országnak előbb további reformokat kell keresztülvinnie.

Appathurai közölte, hogy a miniszterek megállapították: Bosznia azóta jelentős haladást ért el a reformok terén, elhatározta, hogy megsemmisíti nagy mennyiségű fölösleges hadianyagát és fegyverét, valamint április elején ígéretet tett arra, hogy egy lövész egységgel részt vesz az afganisztáni misszióban. “Azonban továbbra is aggódnak amiatt a miniszterek, hogy a katonai ingatlanok kérdése még nincs megoldva" – tette hozzá a szóvivő.

A NATO 28 tagországa megállapodott abban, hogy az Európába telepített 240 amerikai taktikai atomfegyvert egyoldalúan, az összes szövetséges előzetes engedélye nélkül nem távolítják el a kontinensről – jelentette ki a szóvivő egy újságíró kérdésére, aki azt firtatta, hogy mi történik akkor, ha az ezen fegyvereket tároló öt ország – Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország – közül bármelyik kéri elszállításukat saját területéről. “A NATO nukleáris politikájában és intézkedéseiben semmi nem változtatható meg egyoldalúan" – szögezte le Appathurai.

A NATO készülő új stratégiájáról és egyebek között az Európában fenntartott taktikai atomfegyverek sorsáról szóló tanácskozás pénteken folytatódik Tallinnban. A külügyminiszteri szintű, nem hivatalos, azaz nem döntéshozó értekezleten Magyarországot Balázs Péter képviseli.