Együtt szolgáltak, együtt emlékeztek

Elődeik emléke előtt tisztelegve emlékeztek a kiskunfélegyházi laktanya bezárásának 20. évfordulójára - a Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület szervezésében - az egykor itt települt 7. gépkocsizó-lövész hadosztály törzsének és alárendelt alakulatainak képviselői augusztus 19-én.

A jubileumi találkozó résztvevőit Hideg István nyugállományú őrnagy köszöntötte, majd felolvasta a rendezvény fővédnöke, Hazuga Károly nyugállományú altábornagy, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnökének üdvözlő levelét és a 2001-ben megszüntetett magasabb egység utolsó parancsnoka - rendezvényen meggyengült egészségi állapotára tekintettel részt venni nem tudó – Orbán Károly nyugállományú vezérőrnagynak a köszöntő sorait.

Petőfi Sándor Négy nap dörgött az ágyú című versét Szikora István nyugállományú őrnagy olvasta fel, majd Kovács Balázs, történelemtanár, könyvtáros idézte fel Bem József életútját. Az egykori laktanya névadójának mellszobrát az 1980-ban a MN 5023 Híradó Zászlóalj állományában akkor előfelvételis sorkatonaként szolgált Petrovics József őrvezető, a Magyar Képzőművészeti Főiskolára felvett hallgató készítette.

Az ünnepi megemlékezés zárásaként a jelenlévő katonai és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták Bem József, a város főutcáján álló szobrát és az évtizedekig nevét viselő laktanya bezárásának 20. évfordulójára állított emléktáblát. A jubileumi ünnepségen részt vett többek közt Szűcs Lóránd dandártábornok, a HM Katonai Irányítási és Válságkezelési Főosztályának vezetője, Antal László ezredes, az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred parancsnoka, Gáldonyi Sándor őrnagy, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság kecskeméti, 13. Hadkiegészítő és Toborzó Irodájának vezetője és Csányi József polgármester. Közreműködött: az MH 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrségi zenekara (vezényelt Gömöri Balázs őrnagy).

* * *

Kiskunfélegyháza katonaváros történetét Magosi Ottó nyugállományú alezredes dolgozta fel. Kutatásaiból tudjuk, hogy már az 1700-as évek végén állomásoztak katonai alakulatok a település közelében. Az úgynevezett „Kiskaszárnyát” 1838-ban adták át a jelenlegi Kazinczy utca helyén – itt katonáskodott József főherceg is. Az épületet pár év múlva aztán lebontották, és a kéttornyú templom szomszédságában felhúzták a „Fióklaktanyát”, ennek a helyén most a Móra Ferenc Gimnázium áll. A vasútállomás melletti laktanya pedig 1890-ben épült, amely a háború utáni bezárásáig raktárbázisként szolgált. A helyőrség látványos fejlődése mégis 1950-ben, az újonnan épült Majsai úti laktanyába települt 27. lövészhadosztály megalakításával indult meg. A magasabb egység 1957-ben a 7. gépkocsizó-lövész hadrendi megnevezést kapta, s ezzel megkezdődött Kiskunfélegyháza „újkori” katonatörténelme.

Az egykori MN 4127 fedőszámú magasabb egységébe, az 1980-as években hat ezred, két tüzérosztály, hat zászlóalj és négy század tartozott. A hadosztálytörzs és kilenc, önálló hadrendi számmal rendelkező alakulata - öt zászlóalj és négy század Kiskunfélegyházán állomásozott. A hadsereg történetében ehhez a hadosztályhoz vonultattak be először egyetemre és főiskolára felvett fiatalokat 11 hónapos katonai alapkiképzésre, a „sivatagi hadosztályként” is emlegetett magasabb egység huszonnégy tábornokot „adott” a honvédségnek. A hadosztály felszámolása 1986-ban, az úgynevezett RUBIN feladattal kezdődött, s a következő év március 31-én zárult. Kilenc alárendelt alakulata megszűnt, nyolcat pedig más katonai szervezetek vettek át. A magasabb egység utolsó parancsnoka Orbán Károly vezérőrnagy volt.

A Bem József laktanyában megalakult a Tartalékképző Alakulatok parancsnoksága, amelynek parancsnokává szintén Orbán vezérőrnagyot nevezték ki. Feladatuk a háborús veszteségek pótlásának a megszervezése és a kiegészítő parancsnokságok munkatársainak a képzése volt. Kiskunfélegyházán az utolsó katonai szervezet az MH 5. Kiskun Elektronikai Harcezred volt, amelyet a megalakítása után hét év múlva századdá szerveztek és 2001-ben Egerbe diszlokált. A laktanya kapujára a lakatot Miskolci József alezredes tette rá. Ezzel megszűnt Kiskunfélegyháza katonaváros státusza, de a Magyar Honvédséghez továbbra is kötődik: négy éve itt üzemel a HM Arzenál Zrt. világszínvonalú technológiát alkalmazó kézi lőfegyvergyára.