Élete negyedét a nyugdíjas közösség szolgálatában töltötte

A közelmúltban ünnepelte 80. születésnapját Csóka Tamás nyugállományú ezredes, a Repülők és Rendvédelmiek Bajtársi Egyesülete tiszteletbeli elnöke. A jeles nap alkalmából a volt kecskeméti Helyőrségi Művelődési Otthon 1997-ben nyugállományba vonult parancsnokának Gáldonyi Sándor őrnagy, a Bács-Kiskun megyei toborzó iroda vezetője adta át Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és Durgó Tamás alezredes, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság megbízott parancsnoka jókívánságait. Dávid Károly rendőr vezérőrnagy, megyei rendőr-főkapitány nevében pedig Gregor György nyugállományú rendőr alezredes, a Rendőrségi Nyugdíjasok Bács-Kiskun Megyei Egyesületének elnöke egy egyedi tervezésű plakett átadásával gratulált az ünnepeltnek.

Csóka Tamás 1942-ben született Kecskeméten, majd a családja Helvéciára költözött. Kiskunfélegyházán, a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett, 1962-ben pedig a 44. Autóközlekedési Vállalatnál (AKÖV) gépjármű-villamossági műszerész szakvizsgát tett. A Helvéciai Állami Gazdaságban helyezkedett el, de a szakmájában csak három és fél hónapig dolgozhatott, mert megkapta a sorkatonai behívóját.

Miután a budaörsi laktanyában sikeresen teljesítette a hathónapos áramforrás-kezelői kiképzés követelményeit, a Veszprémi harcálláspontra helyezték. Ott viszont akkor nem volt szükség erre a katonai végzettségre, ezért átképezték géptávírásznak.

Egy évet szolgált a „Sziklában”, már szakaszvezető volt, amikor a kezébe került egy felhívás: alhadnagyi tanfolyam híradó szakára várják a fiatalokat. Mivel ez a képzés is az elektromossághoz kötődött, az elsők közt jelentkezett a kétéves tanfolyamra. A civil szakmája mellé, a harmadik katonai szakterülettel is megismerkedhetett: rádiótávírászként 1965-ben, az Egyesített Tiszti Iskolán vette át az alhadnagyi csillagot.

Szülővárosába, a kecskeméti repülőtérre helyezték, hét évig volt a rádiótávírász szakasz parancsnoka. Miután levelező tagozaton főiskolai diplomát szerzett, zászlóaljparancsnok-helyettesnek nevezték ki. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát is munka mellett, ugyancsak levelező hallgatóként végezte el. Legnagyobb meglepetésére azonban, 1985-ben a diploma átvétele után nem az anyaalakulatánál kapott beosztást: a Helyőrségi Művelődési Központ igazgatójává nevezték ki.

Vegyes érzelmekkel vette át az új beosztását, de szerencséjére a szakmailag kiválóan felkészült kollektíva tagjai átsegítették a kezdeti nehézségeken. A városközpontban lévő klubban – ahol étterem is üzemelt - harminchét, a repülőtér melletti Dugóhúzó néven ismert vendéglátó egységben pedig tizenhét munkatársa napi tevékenységét kellett koordinálnia. A klubban rengeteg kiscsoportos foglalkozást tartottak, a vasútmodellezőktől a tűzzománc készítőkig mindenki otthonosan mozgott az épületben. A gyerekek alkotásaikkal rendszeresen részt vettek a zánkai országos fesztiválokon, számtalan elismerést hoztak haza. A helyőrség arany minősítésű citerazenekarát pedig sokszor hívták külföldi fellépésekre is.

Csóka Tamás alezredesnek 1997-ben, az ötvenötödik születésnapjára kapott „ajándékként” kellett nyugállományba vonulnia. Az akkor érvényben lévő rendelkezés szerint ugyanis ez volt az a maximális életkor, ameddig egy hivatásos katona szolgálhatott. Pár hónap múlva azonban ismét igazgatóként találkozott azokkal a kollégáival, akiktől már elköszönt. Az akkori Kulturális és Média Igazgatóság főigazgatója kérésének eleget téve, három évig ismét vállalta a művelődési otthon vezetését. Harminchat év katonai szolgálat után valóban nyugállományba vonulhatott.

Két év múlva azonban egy szomorú hírrel hívta fel a nyugdíjas klub vezetőségének egyik tagja: fél év alatt az elnökük, Lászka József alezredes, a reptér egykori főmérnöke és a titkáruk, Cs. Nagy György alezredes, egykori MiG-21-es vadászpilóta is elhunyt. Mivel a művelődési otthon egykori igazgatójaként kiválóan ismerte az egyesület munkáját, a tagokat és a foglalkozásaikon is rendszeresen részt vett, Csóka alezredestől kértek segítséget a közösség egyben tartásához. Három hónap időtartamra elfogadta a felkérést – húsz év lett belőle. Ezredesnek 2006-ban a Repülők és Rendvédelmiek Bajtársi Egyesülete elnökeként léptették elő. Elnöki tisztéről az egy hónappal ezelőtt tartott évzáró-évindító közgyűlésén mondott le és adta át a képzeletbeli stafétabotot utódjának Gyalainé Nagy Éva nyugállományú zászlósnak, aki a tagság felhatalmazásával egy díszoklevél átadásával az egyesület tiszteletbeli elnökévé fogadta elődjét.

Csóka Tamás az alhadnagyi tanfolyam végzőseként, Helvécián ismerkedett meg a feleségével, Terikével. Két fiúk és hat unokájuk született, az unokák közül a legidősebb 25, a legfiatalabb 12 éves. A most már valójában is nyugállományú ezredes és felesége megpróbálják bepótolni mindazt, amit a katonai szolgálat és a klub vezetése miatt ki kellett hagyniuk. Színházbérletet vettek, rendszeresen járnak moziba, kirándulnak, múzeumokat látogatnak, kertészkednek és az emlékeiket rendezgetik. Ez utóbbi során Csóka ezredesnek arra is rá kellett döbbennie, hogy bár fiatal tisztként remekül helyt állt a magasabb egységek rádiótávírász versenyein, most viszont valószínűleg csak az SOS vészjelzést tudná hiba nélkül leadni.