Életveszély, elhivatottság, szolgálat

Az író – aki hat napot az afganisztáni magyar táborban töltött – a missziókban szolgálatot teljesítő katonákkal beszélgetett, de a könyvben megszólal többek között Tömböl László mk. vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar volt főnöke, Juhász István alezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoki titkára, valamint dr. Boldizsár Gábor ezredes, az MH Civil-Katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ parancsnoka is.

A szerző elmondta: a kötet az Osztrák-Magyar Monarchia időszakától kezdve napjainkig elemzi a missziós számadatokat, és részletesen taglalja a jelenleg 13 országban szolgáló 22 misszió tevékenységét is.

Szabó László ezredes kérdésre kifejtette: a misszióban szolgáló katonák motivációja többféle is lehet. Mint mondta, természetesen a jövedelem sem utolsó szempont, de – mint hangsúlyozta – van, akinek kihívás, van, akinek kaland a külszolgálat. „Nem lehet prioritást állítani a szempontok között, és nem szabad elfelejteni az elöljárói elvárást sem, hiszen nem mindegy, hogy egy ezredest hogyan ítélnek meg", mondta.

Ambrus Péter a bemutatón elmondta: mikor Afganisztánba érkezett, egy szabadságos járattal tartott. Elmesélte, golyóálló mellényt kapott a katonáktól, akikkel a hírszerzés aktuális adatai szerint indultak útnak. „Az út északtól vezet Afganisztán belsejébe. Számos áteresztő ponton haladtunk át, és piacok mellett is elmentünk, ahol fegyveres konfliktusra is fel voltak készülve a katonák", fejtette ki.

Az író azt is elmondta, ott tartózkodása idején egyenruhát viselt, és a haját is levágatta. Mint elmondta, a katonák szeretettel fogadták, és úgy érezte, hamar beilleszkedett a csapatba, melynek tagjai egyébként készségesen nyilatkoztak a riporternek. Ambrus Péter az újjáépítés folyamatairól is beszélt könyvbemutatóján. Mint mondta, egy-egy iskola, kórház vagy vízerőmű felépítése afgán lakosoknak ad munkát, melyet a katonák felügyelnek és szerveznek meg. Szabó László hozzátette: a lakosság támogatása nagyon fontos. Mint mondta, csak velük együtt közösen lehet újjáépíteni Afganisztánt.

Az ezredes elmondta, a missziós katonák között igen szoros kötelék alakult ki, de pszichológus is segítségükre van, valamint bevezették a családtámogató rendszert is, de kiemelte a Lélektani Műveleti Központ tevékenységét is.

A könyvbemutatón szóba került a missziós ellátás is. Szabó László úgy fogalmazott: kötelességének érzi, hogy a táborban a katonák jól érezzék magukat. „Minden héten egy-egy részleg állította össze a menüt. A főszakácsnak volt egy angol nyelvű magyar szakácskönyve, és ebből próbált meg számunkra magyaros ételeket főzni", mondta el az ezredes. Ambrus Péter elmesélte, a tábori zuhanykantinokon álló felirat szerint a katonának mindössze 3 perc áll rendelkezésükre fürdésre, Szabó László pedig hozzátette: e szám jelzésértékű, arra vonatkozik, hogy a víz nagy kincs, a katonák ne pazaroljanak.

Mint azt a közönség megtudta, a kötetben egyetlen női katona nyilatkozik, ám – mint Szabó László elmondta – a missziókban több hölgy is szolgál. „Jelenleg tizennyolc katonanő szolgál kint, számos szakterületen, így van köztük például lövész is", tette hozzá.

Végezetül az író elmondta: a kötetet széles közönségnek szánja, de elsősorban magának írta. Mint mondta, az elmúlt tizennyolc évben számos személyt kihallgatott, ám ezek a beszélgetések természetesen sokkal kellemesebbek voltak, és érdekes emberekkel találkozhatott.