Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Emlék a vértanúhalált halt hősöknek

Szöveg: Demeter Ferenc |  2010. május 19. 22:17

Megkezdődtek Székesfehérváron a 2010. évi Honvédelem Napi rendezvények. A helyőrségi klub színháztermében egy új könyvet mutattak be és a művelődési ház udvarán felavatták az aradi tizenhármaknak emléket állító új, háromdimenziós köztéri szobrot, melyen egyedülálló módon mind a tizenhárom tábornok szerepel.

A vendégeket Görög István ezredes köszöntötte. Bevezetőjében elmondta: ezen a napon a Honvédelem Napjához kapcsolódva a katonákról egy kicsit másképpen emlékeznek meg. „Szükség van az ilyen megemlékezésekre is, mert a most felnövekvő nemzedéknek

már hat éve nem kötelező a katonáskodás, de tudniuk kell, hogy mint lehetőség, ez még megmaradt. A most kiadásra kerülő könyvet, amely A csaták hősei címmel jelent meg, egyik kedves tanárom, Román Károly szerkesztette. A gyűjtemény a magyar irodalomból lett összeállítva és a magyar katona alakját örökíti meg", fogalmazott.

Benkő Tibor altábornagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka hangsúlyozta: megtiszteltetés a katonáknak, hogy kiadásra került egy ilyen könyv. „A könyv megjelentetése a Honvédelem Napján a rendezvénysorozat szerves része. A gyűjteményben jól kiolvasható, hogy az írók és a költők milyen szépen emlékeztek meg a csatákat vívó katonákról. Leírták, hogy mit érzett a katona és a költő akkor, amikor a hazájáért harcolt,

de voltak esetek, amikor az író és a katona személye egy és ugyanaz volt, gondoljunk csak a híres Zrínyi Miklósra, vagy Balassi Bálintra. 1848 példája is markánsan megjelenik a kötetben akkor, amikor feleleveníti azokat az eseményeket, ahol a mai honvédség elődje megszületett."

A könyv öt ciklusban mutatja be a katonát, a honfoglalástól a II. világháborúig. A fontosabb eseményeket képszerűen, Danka Attila tizennyolc grafikájával idézik meg. Benkő Tibor külön köszönetet mondott a grafikusnak azért, hogy ilyen fiatalon a honvédelem ügye mellé állt, és ezzel segíti a katonák, valamint a katonai hivatás népszerűsítését. Végezetül megköszönte azt a munkát, ami a könyv kiadásához vezetett. „Ez a mai nap adja a következő

feladatot is. Napjainknak is megvannak azok a katonái, akik hősiesen helyt állnak a harctereken, biztosítva ezzel az országnak és a világnak a békét. Õk is megérdemlik, hogy egy ilyen könyvben emlékezzenek meg róluk!" Ezt követően Benkő tábornok a szerkesztőnek és a grafikusnak átadta a parancsnokság emlékplakettjét.

Az ünnepség a HEMO udvarán folytatódott. A Himnusz hangjai után Görög István ezredes köszöntötte a megjelent vendégeket az aradi tizenhármak emlékművének felavatásánál, és felkérte Orosz Zoltán vezérőrnagyot, a Fehérvár Tiszti Kaszinó Honvéd Kulturális Egyesület elnökét avatóbeszéde a megtartására.

 

Orosz tábornok beszédében elmondta: az 1848-49-es forradalom legnagyszerűbb pillanata volt, amikor Buda újra a magyaroké lett, a magyar zászló ott lengett a vár tornyán és a történelemben talán ekkor csengett legszebben a honvéd szó. A zászló egyben azt is jelezte, hogy volt értelme az áldozatoknak és a sok megpróbáltatásnak. Ez a győzelem azt jelentette, hogy egy rövid időre az ország területén nem voltak idegen csapatok. Tavasz volt, és sokan már a békés időkre vágytak. „Szinte ugyanazon percben, amikor a magyar seregek a győzelmüket ünnepelték, az osztrák császár kézcsókkal kérte ez orosz cár segítségét a magyar forradalom eltiprásához. A cár háromszázezres haderőt adott és a túlerő következményei ismertek. A forradalom nem bukott el, hanem elfojtották. Tudjuk azt is, hogy nem csak tizenhárman voltak azok, akik életükkel fizettek a hazáért, de ők váltak a szabadságharc szimbólumává és róluk tudunk legtöbbet a történelemből. Õk tizenhárman meggyőződéssel vallották, hogy az ügy, melyet szolgáltak, igaz ügy, amiért érdemes minden áldozatot vállalni. A különböző nemzetiségű tábornokok ehhez a meggyőződésükig különböző felismeréseken keresztül jutottak el", fogalmazott. Kiemelte: a tizenhármak bíztak abban, hogy a győztesek méltányosan
ítélik meg a tetteiket. De a halálos ítéletet is olyan büszkén fogadták,
mintha dicséretet olvastak volna fel az ellenségeik.

 

Az emlékmű Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása. A szobor felállítása egy régi gondolat megvalósulása. A szobrász a tervével a város 1999. évi pályázatára jelentkezett, de a szobor csak terv meredt. A művész egy évvel ezelőtt mutatkozott be a helyőrségi klubban, ekkor fogalmazódott meg a Tiszti Kaszinó tagságában a szobor felállításának gondolata. Fontos megemlíteni, hogy az aradi tizenhármaknak sok helyen állítottak már emléket, de ez az egyetlen olyan köztéri szobor, amelyen mindannyian szerepelnek.