Folyamatos haditechnikai utánpótlás kell

Ennek oka részben a harci cselekmények fokozódása Afganisztánban, de hozzájárul a katonai-politikai vezetés azon törekvése is, hogy a koalíciós erők személyi állományának veszteségét a lehetőség szerinti minimálisra csökkentsék.

Napjainkban az Afganisztánban állomásozó ISAF erők (International Security Assistance Force) létszáma eléri a 47 ezer főt. Az ISAF kötelékében legnagyobb létszámmal az Egyesült Államok hadserege van jelen (közel 20 ezer fő), de számottevő a brit, német, kanadai, olasz, holland, francia, ausztrál és lengyel jelenlét is. Magyarország 2003 óta egyre növekvő mértékben aktív résztvevője az afganisztáni nemzetközi erőfeszítéseknek.

A szövetséges erők és eszközök sokszínűsége egyenesen vezetett a fegyverzet és haditechnikai eszközök széles skálájának alkalmazásához Afganisztánban. Egyes számítások szerint az Afganisztánban állomásozó nem

A Tartós Szabadság hadművelet 2001. október 7-ei kezdetekor az Egyesült Államok nem számított arra, hogy a fegyverzet, a haditechnikai eszközök elégtelenségével találja szemben magát, amely elsősorban a páncélozott harcjárművek gyenge védelmi képességében, valamint a helikopterek és pilótanélküli repülőeszközök sebezhetőségében nyilvánul meg.

A hadművelet kezdeti szakaszában bevetett technikai eszközök nem voltak felkészítve az afganisztáni klímára, a hirtelen hőmérsékletváltozásokra, a hegyvidéki, kietlen terepviszonyokra. Sok haditechnikai eszköz elavult, aminek következtében nem lehet hatékonyan alkalmazni terrorista csoportokkal szemben. Különleges problémaként jelentkezett a „fiatal" NATO és NATO partnerországok (Albánia, Azerbajdzsán, Horvátország, stb.) technikai felszereléseinek hiányossága. Ezen országok egységei többségében, ex-szovjet technikai eszközöket alkalmaztak, amelyek a tartalék alkatrészek hiánya miatt gyakran hibásodtak meg.

Harci körülmények között a haditechnikai eszközök alkalmazása ötszörösére – hatszorosára nőtt az átlagos igénybevételhez képest.

A helikopterek Afganisztánban kétszer – háromszor többet repülnek, a páncélozott harcjárművek (Bradley, Stryker) négyszer – hatszor többet kerülnek alkalmazásra, mint békehelyzetben. Az ilyen mértékű igénybevétel a technikai eszközök gyors elhasználódásához vezet. A legtöbb és legélesebb kritikával az amerikai katonák a Hammereket illették, amely a szövetséges erők egy részénél is elterjedt eszköz. A Hammerek kifinomult elektronikája nem viseli az afganisztáni klímát. Javításuk speciális felszerelést igényel, amelyek gyakran csak a kabuli központi javítóműhelyekben fellelhető. A meghibásodott járműveket egyszerűen raktározták, így nagymértékben csökkent a harckészültség színvonala, ami személyi veszteségek növekedéséhez vezetett.

A harci cselekmények során a túlélés volt az egyik cél, a kontingensek állomáshelyein ennek következményeként 3-4,5 ezer különböző fegyver és haditechnikai eszköz került raktározásra. A haditechnikai eszközök egy része teljesen megsemmisült, erősen megrongálódott, használhatatlan állapotban javításra várt. Több technikai eszköz teljes modernizáción ment keresztül, amelyre a koalíciós ors

A technikai eszközök kiesése a személyi állomány veszteségének növekedéséhez vezetett, amelynek egyenes következménye volt a Tartós Szabadság hadművelet kudarca. A koalíciós erők nem voltak képesek előrenyomulni Afganisztán belsejébe, és napjainkban is csak a kulcsfontosságú régiókat tartják ellenőrzésük alatt, elsősorban Kabult és környékét. Ez a talibánok „újjáéledéséhez" vezetett, amely 2007 közepén erősödött fel igazán és a koalíciós erők elleni támadások gyakoriságának növekedéséhez vezetett.

Ezek után szólította fel George Bush a NATO országokat csapataik létszámának növelésére az ISAF állományában.

A harci cselekmények felerősödése és a személyi veszteségek növekedése arra kényszerítette a koalíciós erők kormányait, hogy elgondolkozzanak a katonai költségvetés növelésén azzal a céllal, hogy új, modern páncélozott járműveket, valamint az összeköttetéshez, vezetéshez és felderítéshez szükséges eszközöket vásároljanak.