Gábor Áron rézágyúja a Bálnában

„A szabadságharc tábornokainak átlagos életkora 33-34 év volt. Akárcsak akkor, ma is szükség van elhivatott fiatalokra” – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg az ünnepnapot Bozó Tibor nyugállományú altábornagy, a Honvédelmi Sportszövetség elnöki tanácsadója. Mögötte toborzók fogadták a katonahivatás iránt érdeklődőket.

„Az egyik legfontosabb célunk, hogy a honvédség és a polgárok kapcsolatát erősítsük. Lássák az új haditechnikai eszközeinket, beszélhessenek velünk és tájékoztassuk őket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nyújtotta lehetőségekről – mondta Sárkány István őrnagy, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 2. Hadkiegészítő és Toborzó Irodájának irodavezetője.

A Bálna Honvédelmi Központ, a HM Zrínyi Nkft. és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum égisze alatt rendezett ünnepnap „valódi forgatagot” hozott, fogalmazott az intézmény múzeumigazgató-helyettese. Soós Péter alezredes rögtönzött tárlatvezetést is vállalt a frissen megnyílt Tüzér teremben, aminek középpontjában Gábor Áron hatfontos rézágyújának részletekbe menően pontos másolata látható. A történelmi filmes díszletre emlékeztető terem ugyanakkor csak bevezetőként szolgált az aktivitásra vagy éppen szemlélődésre ösztönző programok, tárlatok előtt.

Aki a hagyományőrző katonák és a XIX. századi öltözetbe bújt nők között tett egy kört a Bálna emeletén, kézműves foglalkozásokkal, hadtörténeti kiadványokat és korabeli fegyvereket felsorakoztató standokkal, valamint bajuszápolási tanácsokat és eszközöket bemutató pulttal is találkozhatott. Az épület sarkában Sára Sándor 80 huszár című szabadságharcos filmjét vetítették, ám a legnagyobb közönséget mégis a táncház vonzotta. „Ezúttal természetesen ’48-as repertoárt hoztunk és mindegyik számot játékos módon adjuk elő, hogy azokat a gyerekek könnyebben megjegyezzék” – mondta Gula Miklós néptánctanár, aki a Kákics zenekar oldalán lépett közönség elé.

„A szabadságharc kapcsán mindig a huszárokra gondol a nagyközönség, mi viszont a gyalogosok korhű ruháit, szuronyait és menetelési rendjét igyekszünk megismertetni a gyerekekkel” – fogalmazott Berlinger Gábor hagyományőrző százados, a Budai 2. Honvédzászlóalj zászlóaljparancsnoka. Más öltözékben, az egykori Császári és Királyi 11. Székely Határőr Huszárezred egyenruhájában jelent meg a Honvéd Zrínyi Sportegyesület Katonai Lovas Szakosztálya, akiknek az oldalán feltűnt fél tucatnyi hagyományőrző hölgy is. „Különböző korúak vagyunk, de mindannyian szívesen öltjük magunkra az 1840-es évek divatosabb sétaruháit és elegánsabb utcai ruháit” – mondta Szendrei Ágnes.

Egy ünnep persze addig él, amíg az ünneplők a jelenre és a jövőre vonatkozó jelentőséget tulajdonítanak neki. Bozó Tibor nyugállományú altábornagy a katona szemszögéből beszélt az 1848-49-es események, illetve saját korunk párhuzamáról: „a forradalom és szabadságharc idején szervezték meg a nemzeti haderőt, és ehhez fogható fejlesztés látható napjainkban is”. A Bálna Tüzér termében Hunyadi János korától egészen a modern PzH 2000 önjáró lövegekig sorakoztak a magyar hadtörténet ikonikus fegyverei vagy azok másai, míg az alagsorban Lynx harcjárművek elektromos modelljeivel gokartoztak a fiatalok.

„A család három generációja együtt érkezett ide. Elsősorban a kézműves programokra jöttünk, de most a mászófalat keressük, ahol egy ejtőgép segítségével leugorhatnak a gyerekek” – mesélte Dobos László. „Évek óta a honvédség március 15-i programjait látogatjuk a fiaimmal. Szívesen nézzük a hagyományőrzők ruháit és kifejezetten érdekelnek a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállításai” – nyilatkozta Urbán Dániel, aki gyerekeivel - akárcsak sok másik család -, az egész délutánt a Bálnában töltötte.