Gázlövés - a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2021. november 13. 11:44Közvetlenül a második világháborút megelőzően – a környező országokhoz és a nagyhatalmakhoz hasonlóan – Magyarország is felkészült a vegyi harcanyagok esetleges bevetésére: megteremtette az alkalmazásuk katonai alapjait, egyúttal kiépítette a gyártási kapacitást.
A magyar hadvezetés 1936 elejére megalkotta a nagyipari harcgázgyártás, valamint a vegyi harcanyaggal töltött tüzérségi lövedékek készítésének és esetleges alkalmazásának elméleti alapjait. Az esztendő második felében pedig belefogtak az üzem építésébe is, amelynek aztán a Péti Nitrogéngyár Rt.-től kapott oxolból mustárgázt, továbbá KLARK anyagot kellett előállítania; mindkettőt tüzérségi lövedékekbe, illetve kis részben repülőbombákba töltötték. A termelőegység 1937-ben kezdte meg a 25 napos próbagyártást; ez idő alatt 60–70 tonna mustárgázt készítettek. Az elképzelések szerint az 1938–39-es költségvetési évtől kb. 1440 tonna mustárgázt kellett volna gyártani a tüzérség és a légierő részére. Ezzel párhuzamosan – 1938-tól – a KLARK üzem indítását is tervbe vették, kizárólag a tüzérségi lövedékek töltőanyagának előállítására.
A vegyi töltetű tüzérségi lövedékek gyártásának folyamata azonban még nem volt teljes. Hiányzott az utolsó fázis: a lövedékek töltését, végszerelését végző üzem és a speciális raktározási kapacitás. Ezért 1939. január 30-án vezérkari főnöki döntés született egy 300 000 pengő költséggel épülő lövedéktöltő termelőegység felállításáról, melynek napi kapacitását „M” lövedékből (mustárgáz) 2800 darabra, „KI” lövedékből (KLARK) 1000 darabra, repülőbombából 250 darabra tervezték. A gyárat a kincstár létesítette a Bicskétől nyolc kilométerre, északra fekvő Nagynémetegyházán, a már működő vegyi harcanyag-raktár mellett.
További részletek a Magyar Honvéd magazin november 12-én megjelent számában!
