Harminchárom év börtön Szarajevó ostromáért

A jeleneleg 65 éves Milosevic – a Nemzetközi Törvényszék szerdán kihirdetett ítélete szerint – emberiesség elleni bűntetteket követett el, és megsértette a hadi jogot a bosnyák főváros 1994-95-ös lövetésekor. A tábornok az említett időszakban a boszniai szerb hadsereg szarajevó-romanijai hadtestének a parancsnoka volt, az ostromot e hadtest végezte.

Szarajevó negyvennégy hónapig tartó ostromának egy korábbi vezetőjét, Stanislav Galicot tavaly életfogytiglanra ítélte a törvényszék, s ugyanezt az ítéletet kérte a vád Milosevicre is. A bíróság megállapítása szerint, a túlerőben lévő hadsereg gránátvetői és orvlövészei kérlelhetetlenül zúdítottak tüzet egy városra, ahol még a mindennapi tennivalók elvégzése is életveszélyes feladattá vált, állandó megfélemlítésnek téve ki a polgári lakosságot. A szerb erők, Milosevic parancsnoklása alatt, szükségtelen és aránytalan erejű légitámadásokkal is fokozták a helyiek félelmét.

Civil szervezetek becslése szerint az ostrom összesen 12 ezer halálos áldozattal járt, köztük több mint ezer gyermek. Ez volt a leghosszabb háborús ostrom Európában a II. világháború után.

Milosevic – aki egyébként nem áll rokoni kapcsolatban a hágai börtönében elhunyt Slobodan Milosevic egykori szerb diktátorral – előzetes meghallgatásakor ártatlannak vallotta magát, ügyvédei pedig felmentését kérték. Arra hivatkoztak, hogy a vádpontok nem bizonyíthatók, a támadások katonai célpontok ellen irányultak, és a szerbeknek felrótt lövöldözések egy részét valójában a bosnyák erők követték el, hogy ellenségeik bűneit nagyobbnak tüntessék fel. Azzal is vádolták a bosnyák hadsereget, hogy civilek közé rejtettek katonai célpontokat.

A bíróság elutasította ezeket az állításokat, és azt hangoztatta, hogy a hágai eljárás során bizonyítást nyertek a borzalmas vádak.

A tábornok 2004 decemberében önként adta fel magát. Eddig Hágában töltött ideje beleszámít a most kirótt büntetésbe.