Hat héten át tartott a Sivatagi Vihar

Szöveg: Szűcs László | 2011. január 18. 8:19

Húsz évvel ezelőtt, 1991. január 17-én kezdődött meg az első öböl háborúként is emlegetett Sivatagi Vihar elnevezésű hadművelet (Operation Desert Storm), amelynek célja az előző év augusztusában Irak által megszállt Kuvait felszabadítása volt. A két évtizeddel ezelőtti történéseket, és a fegyveres konfliktushoz vezető eseményeket Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő elevenítette fel a honvedelem.hu kérésére. Írásunk második része.

Koalíció kovácsolódik

A már említett diplomáciai huzavona közben megkezdődött annak a nemzetközi koalíciónak a megszervezése is, amelynek célja Kuvait felszabadítása volt – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Tálas Péter, aki szerint e koalícióhoz viszonylag korán csatlakoztak az arab országok is. Szaúd-Arábia pedig belement abba, hogy területén az Amerikai Egyesült Államok katonai támaszpontokat hozzon létre.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: ekkor kezdődött a Sivatagi Pajzs hadművelet, amelynek elsődleges célja az volt, hogy megakadályozzák: Irak megtámadja a másik szomszédját is.

Szaúd-Arábiában hatalmas koalíciós katonai erőket összepontosítottak. A szövetségesek több mint 950 ezer katonája vett részt a műveletben. Ez a szám különösen akkor érdekes, ha tudjuk, hogy a 2003-ban kezdődött második öbölháborút az amerikaiak mindössze 150 ezer katonával próbálták meg levezényelni. Sok szakember szerint eleve nem lehetett ekkora létszámmal győzelemre vinni a második háborút – emlékeztetett a biztonságpolitikai szakértő.

116 ezer bevetés, 85 ezer tonna bomba

A Sivatagi Vihar hadművelet – amelyet Norman Schwarzkopf tábornok vezetett – 1991. január 17-én vette kezdetét. A koalíciós légierő több mint hat héten keresztül összehangolt légitámadás-sorozattal semmisítette meg a stratégiailag fontos célpontokat. Február 24-ig a szövetséges repülők több mint 116 ezer bevetésen vettek részt, s 85 ezer tonnánál is több bombát dobtak le az iraki katonai bázisokra, repterekre, hidakra, kormányzati épületekre, erőművekre, kommunikációs központokra. E bombák tíz százaléka lézervezérelt, úgynevezett intelligens bomba volt, amelyeket egy másik gépről irányítottak.

Ilyen bombákat – tudtuk meg Tálas Pétertől – ebben a háborúban alkalmaztak először. Akárcsak az úgynevezett cirkálórakétákat, amelyeket a Perzsa-öbölben állomásozó hadihajókról lőttek ki iraki célpontokra.

Egyébként nemcsak haditechnikai újdonságokat hozott az első öbölháború – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő –, hiszen ebben a fegyveres konfliktusban oldották meg először a tájékoztatást beépített újságírókkal. Ennek köszönheti hírnevét és gyors felemelkedését a CNN hírtelevízió. Ezekben a híradásoknak a nemzetközi koalíció azt próbálta meg eladni a közvéleménynek, hogy létezik olyan háború, amely célzottan, minimális emberveszteséggel levezényelhető.

Természetesen Irak azonnal megpróbált válaszolni a szövetségesek támadására. Már január 17-én Scud rakétákkal lőtt több izraeli várost, és a légi támadások ideje alatt összesen negyven rakéta csapódott be a zsidó állam területére. A rakétatámadások azonban csak csekély kárt okoztak, a robbanások mindössze pár embert sebesítettek meg. Izrael pedig bejelentette: nem tervez válaszcsapást, tökéletesen megbízik a Scudok megsemmisítésére az országba telepített Patriot rakétákban.

A legnagyobb veszteséget egyébként egy Szaúd-Arábiába becsapódó rakéta okozta. Február 25-én a dahrani bázison felrobbanó Scud megölt huszonnyolc amerikai katonát – mondta Tálas Péter.

Négy napos offenzíva

A légitámadás-sorozat után, február 24-én, a szövetségesek összehangolt légi-szárazföldi-tengeri támadást hajtottak végre az iraki hadsereg ellen. Az offenzíva során a koalíciós erők, alig 100 óra alatt megsemmisítő vereséget mértek az iraki hadseregre. A támadás következtében Irak már február 26-án bejelentette, hogy kivonja csapatait Kuvaitból. Aztán 1991. február 27-én George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke közölte, hogy másnap hajnali 4 órától tűzszünetet hirdet.

Tálas Péter az 1991. január 17. és február 28. között tartó Sivatagi Vihar hadművelet veszteségeiről elmondta, hogy a hivatalos jelentések 358 koalíciós katona haláláról szólnak, a sebesültek számát pedig 776-ban jelölik meg. Tényleges harci cselekmények során azonban mindössze 150-en haltak meg. Az iraki veszteségekkel kapcsolatban csak becslések léteznek, ezek 60 ezer és 200 ezer közé teszik az iraki halottak, 75 ezerre pedig a sebesültek számát.

„Fontos megjegyezni, hogy az első öbölháború belpolitikailag megingatta Irakot. Ekkor kezdődött meg az a föderalizáció, ami a 2003-as háború után vált hivatalossá. A háború után Dél-Irakban a síiták, északon pedig a kurdok robbantottak ki felkelést. A síiták felkelését nagyon kegyetlenül leverte Bagdad, a kurdokét pedig csak azért nem tudták vérbe fojtani, mert az ENSZ repülési tilalmat vezetett be Észak-Irakban" – mondta Tálas Péter.

(Vége!)