174. alkalommal ülésezett a NATO Katonai Bizottsága

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Katonai Bizottság vezérkarfőnöki ülésén elmondta: 2015-ben jelentős előrelépés történt a Walesben elfogadott döntések megvalósítása terén. Kiemelte a NATO Reagáló Erők (NATO Response Force, NRF) és a részét képező nagyon magas készenlétű NATO-erők (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) megerősítését, az első hat előretolt NATO vezetési elem (NATO Force Integration Unit, NFIU) megalakítását, illetve a döntést a magyar és szlovák NFIU-k létrehozásáról. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági helyzetben bekövetkezett változások hosszú távon megmaradnak, ezért a NATO-nak folytatnia kell a politikai, katonai és szervezeti adaptációt. Előbbi célja a szövetség elrettentő képességének megerősítése és az ehhez szükséges erők készenlétének, illetve alkalmazhatóságának fokozása.

A NATO-főtitkár kiemelte: a válságok kezelése során a stabilitás kivetítésére kell törekedni, de a szövetségnek képesnek kell lennie nagy létszámú erők gyors telepítésére is. A védelmi képességek fejlesztése során kiemelten fontos az együttműködés az EU-val, illetve az ENSZ-szel, amelyet nagyobb tartalommal kell megtölteni a jövőben.

A délelőtti program folytatásaként a vezérkarfőnökök értékelték az afganisztáni „Resolute Support" művelet (RSM) helyzetét. A NATO európai erőinek főparancsnoka általi műveleti értékelés, valamint a művelet parancsnokának jelentése alapján megvitatták a 2016. év és az azt követő időszak feladatait.

Dr. Benkő Tibor vezérezredes hozzászólásában hangsúlyozta hazánk elkötelezettségét a művelet sikere mellett, amely – a biztonság megteremtésével – nagymértékben hozzájárulhat az ázsiai országból kiinduló migránsok számának csökkentéséhez.

A „Mediterrán Párbeszéd" (Mediterranean Dialogue, MD) országainak − Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Marokkó, Mauritánia, Tunézia − vezérkarfőnökeivel kibővített ülésen az egyiptomi és a marokkói vezérkar képviselői előadást tartottak térségük regionális biztonsági helyzetéről. Kiemelték a líbiai válságot, a szíriai polgárháborút, a szélsőséges iszlamista szervezetek tevékenységét, amelyek a térség biztonságára súlyos hatást gyakorolnak. A vezérkarfőnökök egyhangúlag elfogadták a NATO és az MD országai közti katonai együttműködés erősítésére vonatkozó javaslatcsomagot a védelmi képességek fejlesztése érdekében.

A délutáni ülésen a vezérkarfőnökök megállapították, hogy a Walesben elfogadott készenléti akcióterv (Readiness Action Plan, RAP) katonai feladatainak végrehajtása eredményeként a szövetség katonai képességeinek fejlesztése terén egyértelmű előrelépés történt az elmúlt hónapokban. Ugyanakkor az egyre komplexebbé váló és romló biztonsági környezet további adaptációt tesz szükségessé. A szövetséget keletről és délről érő kihívások tartós jellegűek, amelyek folyamatos válaszadást igényelnek.

A vezérkarfőnökök az ülésen elfogadták a 2015. szeptemberi isztambuli vezérkarfőnöki konferencián meghozott közös döntés alapján kidolgozott katonai adaptációs stratégiát, amely irányt szab a szövetség katonai képességeinek fejlesztése, magas szintű készenléte és alkalmazhatósága vonatkozásában.
Dr. Benkő Tibor vezérezredes hozzászólásában támogatta a NATO katonai adaptációjának irányait és kiemelte, hogy a szövetségnek mindhárom alapfeladat – kollektív védelem, válságkezelés és biztonsági együttműködés a partnerekkel − ellátására készen kell állnia. A déli irányból érkező veszélyek kezelése kapcsán hangsúlyozta, hogy ebben a NATO-nak más nemzetközi szervezetekkel is együtt kell működnie, különösen az Európai Unióval.

Az ülés szünetében a szlovák, valamint a magyar fegyveres erők között kialakult kiváló együttműködés érdekében végzett munkája elismeréséül Milan Maxim vezérezredes, a szlovák vezérkar főnöke a szlovák fegyveres erők vezérkarfőnöki emlékérmének arany fokozatával tüntette ki dr. Benkő Tibor vezérezredest.

Fotó: Honvéd Vezérkar és nato.int