44 év a Magyar Honvédség szolgálatában
Szöveg: Csatári Zsanett zászlós - Szendrey-Horváth Katalin | 2016. október 30. 8:25„Minden vég, valami újnak a kezdete”, gondolhatja magában Vörös Attiláné főtanácsos, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 3. Toborzó és Érdekvédelmi Központjának érdekvédelmi beosztottja. Ez a bölcsesség segíthet neki lezárni az elmúlt 44 évet. Bármennyire is örömteli ez az esemény, legalább annyi szomorúsággal tölti el őt és kollégáit. Gyöngyike – ahogy errefelé mindenki ismeri –, nyugdíjba vonulása előtt, október 21-én megkezdte felmentési idejét.
Parancsnokai mindig bizalommal voltak iránta. Igazi „hadkiegészítő" személyiségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a kollégák távolléte idején, saját feladatainak ellátása mellett rendszerint őt bízták meg a hiányzók munkakörének ellátásával is.
Miután 2006. decemberében megalakult az MH Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság, kinevezték érdekvédelmi beosztottnak, majd 2011-ben az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 3. Toborzó és Érdekvédelmi Központjában is folytatta tevékenységét ezen a szakterületen, és teszi ezt a mai napig.
A munkavégzés mellett kiválóan együttműködött a honvédséghez kötődő civil- és katonai szervezettekkel, jó kapcsolatot ápolt velük. 1972. óta tagja a HODOSZ-nak, ahol az utóbbi években elnökségi tisztséget töltött be.
Munkáját mindig odaadással, lelkiismeretesen, a legnagyobb körültekintéssel végezte. Az érdekvédelmi látogatások alkalmával mindenkit türelmesen végighallgatott, az irodába visszatérve azonnal a megoldást kereste a felmerült problémákra, sokszor munkaidőn túl is. Az ügyfelek – bizalmuk jeleként – a mai napig ragaszkodnak hozzá, ha telefonon vagy személyesen felkeresik a központot. Tudják, rá mindig lehet számítani.
A nyugdíjas találkozók alkalmával rendszerint szembetűnt, hány „katona generációt" szolgált munkájával Gyöngyike, a 90 évestől a 40 évesig. És hogy lehetne még jobban leírni, mennyi is a 44 év? Közvetlen kollégáinak, a veszprémi központ személyi állományának átlagéletkora sem éri el ezt a számot. Gyöngyike mindig hálával gondol a „kieges" évekre, ami nem csupán „munkát" adott számára. 1974-ben itt ismerkedett meg későbbi (jelenlegi) férjével, gyermekei édesapjával, Vörös Attila nyugállományú őrnaggyal, aki hozzá hasonlóan, közel 30 évig szolgált ezen a szakterületen.
Nyugdíjba vonulása alkalmából, munkája elismeréseként, Vanyur Tibor ezredes, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnoka emléktárgyat adományozott Vörös Attilánénak. Mivel Gyöngyi nagy szerepet vállalt a nyugállományú katonák, elhunytak hozzátartozóinak segélyezésében, Szabó József ezredes, az MH Szociálpolitikai Közalapítvány elnöke szintén emléktárggyal és emléklappal köszönte meg munkáját. A Veszprém megyében működő nyugállományú klubok oklevelekkel és ajándéktárgyakkal köszönték meg az eredményes együttműködést. A központ szakmai alárendeltségébe tartozó győri és szombathelyi irodák személyi állománya „baráti levélben" köszönt el tőle.
Túlzás nélkül lehet állítani, hogy a legtöbb kollégája még most is hozzá fordul segítségért, ha valamilyen szakmai kérdésben elakad, vagy vágyik pár biztató szóra. Több ő a központ állományának, mint egyszerű mentor. Kicsit örökbe is fogadta őket. Mostantól viszont ők „gondoskodnak" majd róla.
Fotó: Megyeri Józsefné törzszászlós és archív
