„A bajban sem lehet számítani az ellenzékre”

Pontosan milyen feladatokat lát el a honvédség a járványhelyzetben, és mik az eddigi tapasztalatok?

A Magyar Honvédség Alaptörvényben rögzített kötelme értelmében teljes képességével, minden katonájával és a rendelkezésére álló tudásával, eszközével szolgálja a magyar emberek és a haza biztonságát. A magyar katonák mindig részt vettek a katasztrófák elhárításában, így lett kiemelt szerepük most is. A huszonegyedik században a honvédek földön, vízen, levegőben mentették az emberéletet, a természeti kincseket és az anyagi javakat a tiszai ciánszennyezéskor, a vörösiszap-katasztrófában vagy épp az évezred dunai árvizekor, 2013 nyarán. Most egy láthatatlan, az egész Földön eluralkodó, külföldről behurcolt kórral kell megküzdenünk. Ez csak a honvédeink segítségével sikerülhet. A járvány következtében kihirdetett különleges jogrend a veszélyhelyzet óta naponta csaknem kétezer honvéd és mintegy négyszáz technikai eszköz bevetését jelenti, és tízezer katonánk áll riadókészültségben szükség esetére. Megerősítettük és hermetikusan lezártuk déli határainkat a koronavírusos világgócok felől érkező illegális migránsok előtt, részt veszünk a többi határszakasz személyi forgalmának felfüggesztésében, illetve az áruforgalom és a humanitárius korridorok ellenőrzésében, kísérésében, logisztikájában.

Nem csak a határoknál lehet látni katonákat.

Valóban, rendészeink már tizenhét helyőrségben járőröznek és ellenőrzik a kijárási korlátozás szabályainak betartását, a közterületeken és a piacokon pedig biztosítják a nyugodt, rendezett napi életmenetet. A honvédség fegyveres alakulatai őrzik azokat a központi raktárakat is, ahol a sikeres kínai–magyar légihídon át beszerzett védekező eszközöket, több tízmillió maszkot, kesztyűt, köpenyt és a lélegeztetőgépeket tároljuk, így is készülve a járvány tömeges megbetegedéseket okozó fázisára.

Az ellenzék aggodalmát fejezte ki, hogy a kormány katonákat küldött kórházak és cégek élére. Mi volt az intézkedés célja?

Tizenhárom megyében ötvenegy kórház élén irányítja honvédtiszt, azaz kórházparancsnok a felkészülést, így biztosítva a kórházi ágyakat, megőrizve a készleteket, csatornázva az adatszolgáltatást. A honvédelmi irányító törzsek már százöt hadiipari, energia- és közműszolgáltatási, szállítmányozási, élelmiszeripari, gyógyszer- és gyógyászati, vegyipari, infokommunikációs és a lakossági ellátást végző cégnél koordinálják a veszélyhelyzeti működést. Különösen kell vigyáznunk idős honfitársainkra, szüleinkre, nagyszüleinkre, a honvédség ebből is maximálisan kiveszi a részét. Vegyvédelmi és bio­lógiai mentesítő képességeinket felhasználva több száz idősotthon fertőtlenítését, vírusmentesítését kezdtük meg még húsvét vasárnapján.

Akkor a Pesti úti idősotthonban jártak. Milyen állapotok voltak az intézményben?

Az ország mindmáig egyetlen tömeges fertőzést okozó gócpontján mára már 329 fertőzöttet és sajnos 41 elhunytat tartanak számon. A helyszínen huszonöt vegyvédelmi katona napi tíz órában, hat napon keresztül végzett fertőtlenítést és vírusmentesítést Karácsony Gergely főpolgármester helyett. Országosan már több mint nyolcszáz idősotthon fertőtlenítését végeztük el. Továbbá a biológiai mentesítési műveletekben bevetjük az önkéntes tartalékos erőinket is. Itt van jelentősége annak, hogy a Gyurcsány–Vadai-érából megörökölt tizenhét fős tartalékos állományt mára kilencezer-háromszázra bővítettük. A kórházak, rendelőintézetek bejáratához, kérésükre, már csaknem hetven nagyméretű, úgynevezett előszűrő sátrat állítottunk fel, ezek szolgálnak a sürgősséggel érkező betegek és a koronavírus-gyanús háttérrel érkezők kiszűrésére és elkülönítésére. A kórházakba, szociális intézményekbe eljuttatott tábori ágyak száma pedig meghaladta a háromszázat.

Visszatérve a kórházparancsnokokra: hogy áll a készletgazdálkodás?

Feladatuk elsősorban a betegek gyógyításához és az egészségügyi dolgozók védelméhez szükséges eszközök, anyagok, azaz kórházi ágyak, lélegeztetőgépek, gyógyszerek, védőmaszkok, kesztyűk, izolációs köpenyek zavartalan és folyamatos biztosítása, átlátható, nyomon követhető készletezése, őrzés-védelme. Kiemelt fontosságú, hogy tömeges megbetegedés idején egységes irányítás alatt történjen a védekezés. Amennyiben az intézményben bármilyen hiány merül fel, jelzésük után az operatív törzsön keresztül segítséget kapnak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az együttműködés folyamatos és gördülékeny, „katonás rend" kezd kialakulni. A kórházparancsnokok tehermentesítik az orvosigazgatót és az orvosokat a készletgazdálkodási, az őrzés-védelmi, adatszolgáltatási kötelességek alól annak érdekében, hogy ők a legfontosabb feladatra, a gyógyításra tudjanak koncentrálni. Orvosszakmai kérdésekben viszont a kórházparancsnokok nem hozhatnak döntést, azokról még véleményt sem formálhatnak.

A baloldal és sajtója szerint Orbán Viktor a hadsereget is beveti, pedig nem lenne rá szükség, katonákkal félemlíti meg az embereket, hiszen szerintük diktátor. Mit gondol az ellenzék mostani viselkedéséről?

A koronavírus elleni védekezés mindenütt nemzeti szinten történik, így az egyes országok csakis a saját haderejükre, annak képességeire, felkészültségére támaszkodhatnak. A katonák, a biztonsági és rendvédelmi erők más NATO-országokban is hasonló feladatokat látnak el a pandémiás világválság idején, mint a mi honvédségünk idehaza. Mindenütt meghozták számukra azokat a jogszabályi intézkedéseket, mindenütt megadták azokat a felhatalmazásokat, amelyeket mi is megtettünk. Egy lényeges különbség azonban van: csak nálunk nem támogatta az ellenzék a veszélyhelyzeti intézkedéseket, csak nálunk támadják ilyen vehemensen a kormányt, csak nálunk éli fénykorát a „fake news", a teljes ellenzék – a DK-tól az MSZP-n, a Párbeszéden át egészen a Jobbikig – csak nálunk képtelen az összefogásra. Az ellenzék magából kikelve üvölt, szemforgatóan hazudozik a parlamentben, dudál, hangosbemondózik a Lánchídnál, és a járvány kellős közepén több száz oldalas adatszolgáltatásra kényszeríti az orvosokat. A bajban sem számíthatnak rájuk az emberek, mert csak magukkal, a politikai-hatalmi érdekeikkel vannak elfoglalva. Katonáink nélkül nem tudnánk úrrá lenni a veszélyhelyzeten, de a Gyurcsány vezérelte ellenzék inkább riogat velük, mint hogy tisztelnék és elismernék a munkájukat. Karácsony Gergely pedig a „tisztek helyett teszteket" otromba mantrázásával azokat ócsárolta, akik helyette fertőtlenítettek és takarítottak a Pesti úton. Egyébként Csepelen és más településeken is találkoztam a katonai rendészeinkkel. Ezek és az állampolgári, önkormányzati visszajelzések alapján kijelenthetem, hogy a honvédek fegyveres jelenléte megnyugtató, biztonságérzetet fokozó érzést vált ki az emberekből. A lakosság tudja és érti, hogy a közrend, a nyugalom, a békés egymás mellett élés fenntartása mindennél fontosabb e nehéz időkben, és az önfegyelmezésen kívül ebben csak a katonákra és a rendőrökre számíthatnak.

A Magyar Helsinki Bizottság örömmel tudatta, hogy az európai bíróság főtanácsnoka jogellenesnek nevezte a „tranzitzónás fogva tartást". Változik ettől valami?

A Magyar Helsinki Bizottság a filantróp bőrbe bújt spekuláns egyik legélesebb migránssimogató politikai fegyvere. Így ez nem is jogi természetű, hanem politikai kérdés, egy újabb súlyos és veszélyes támadás Magyarország ellen, mert nem akarunk olyan bevándorlóországgá válni, ahogy ez a Soros-tervben írva vagyon. Először is nézzük a tényeket! A magyar hatóságok nem korlátozzák a tranzitzónában a menedékkérők szabad mozgását, nem tartják őket fogva, hiszen bármikor önként visszatérhetnek oda, ahonnan jöttek. A menedékkérők saját akaratukból érkeznek, ráadásul teljes ellátást – napi ötszöri étkezés, szállás, orvosi ellátás, jogi tanácsadás – kapnak ügyük elbírálásáig. Így a kormány álláspontja továbbra is világos: a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel a népszavazáson meghozott, 98 százalékos támogatottságú, alaptörvényi passzusunknak, az uniós és a nemzetközi jognak is. Emlékezetes, az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019 novembe­rében úgy döntött, hogy a tranzitzónában való tartózkodás nem minősül őrizetnek. Honvédeink és rendőreink a magyar és a nyugat-európai emberek biztonsága érdekében a jövőben is megvédik a schengeni határokat, és megakadályozzuk a nyugat-balkáni migránsfolyosó 2015-ös állapotának visszatérését.

Hogyan érinti a kibontakozó gazdasági visszaesés a haderőfejlesztési programot, hogy állnak a beszerzések, mi várható a következő időszakban?

Hazánk ennek a létbiztonsági problémának a kezelésében is számíthat a katonáira. A honvédség munkahelyteremtéssel, haderejének modernizálásával készen áll arra, hogy részt vegyen az élet újraindítását szolgáló gazdaságvédelmi akciótervben. Hazánk függetlensége, a magyarok biztonsága és szabadsága továbbra is az első. Ma első kézből tapasztalhatjuk meg, hogy veszélyhelyzetben a honvédek hazafias elkötelezettsége, felkészültsége, belső tartásuk, a honvédség védelmi képességeinek korszerűsége mit jelent: nélkülük nem menne a védekezés. Harcértéke békében is az országot, hazánkat védi, a magyar nemzetet, a népet szolgálja. Így a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program modernizációs elképzelései nem változnak, csak az új kihívásokhoz – így a kiber, hibrid és proxy hadviselés mellett a migráció, terrorizmus, koronavírus veszélyeihez is – igazodnak. A folytatódó fejlesztések következtében pedig az ország legnagyobb munkáltatójává és megrendelőjévé válhat a haderő, szívesen látja és foglalkoztatja a szolgálatra alkalmas férfiakat és nőket, illetve biztosítja ehhez az átképzést is. A toborzóirodák és internetes felületeik nyitva állnak azok előtt is, akik a járvány idején vesztették el az állásukat. Az állami munkahely-teremtési program részeként ötezer-ötszáz álláshelyre várjuk a jelentkezőket. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott: „Van egy hadseregünk is, és az életerős fiatalokat szívesen látjuk, toborozzuk őket fél- és egyéves képzésre, hogy ha nem találnak a termelőmunkában maguknak megfelelő állást, akkor természetesen örömmel vesszük, ha a haza szolgálatára jelentkeznek."

Forrás: magyarhirlap.hu