A bajtársak emlékére gyúltak mécsesek

„Halottak napja közeledtével az ember életében elérkezik egy pont, amikor figyelmét az elmúlás felé fordítja. Rohanó világunkban egy olyan megálló ez az ünnep, amikor lelassítunk, visszatekintünk, más szóval emlékezünk. Nem harsogó örömtől átitatott ünneplés ez, mint a húsvét vagy a karácsony, hanem csendes, magunkba forduló pillanatok, amikor elhunytjainkra emlékezünk" – hangzott el Szentendrén, az MH Altiszti Akadémián a mindenszentek és a halottak napja alkalmából rendezett megemlékezésen.

Rácz István százados, katolikus tábori lelkész beszédében hangsúlyozta: „Ezen a napon a legfontosabb számunkra, hogy ne hagyjuk elveszni szeretteink emlékét és értékeit. Emlékezzünk és emlékeztessünk. Erről szól ez az ünnep."

A laktanyában lévő altiszti lélekharangnál koszorút és gyertyát helyezett el az alakulat vezető állománya. Az alakulat számára fontos az emlékezés, így az elmúlt években elhunyt bajtársak emléktáblájánál is mécses gyúlt: Bende Zsolt őrmestertől 2011-ben, Hajcsák Krisztián honvéd altisztjelölttől pedig 2013-ban búcsúzott az alakulat, akiknek korábbi szolgálati helyükön egy-egy emléktábla őrzi emlékét.

Az ünnepi megemlékezés Szentendre temetőjében folytatódott, ahol Petzelt József alezredes, katonatanár, az 1848-ban alapított Hadi Főtanoda igazgatója, a magyar mérnökképzés első tudós tanára, a térképészet és földmérés nagyjának sírjánál hajtott fejet az alakulat állománya. Immáron hagyományosan az Összhaderőnemi Vezető Altiszti Tanfolyamra vezényelt altisztek egy-egy mécsest helyeztek el a temetőben lévő szovjet sírokon.

Bozó Tibor dandártábornok, az alakulat parancsnoka és Bukovinszki Zsolt törzszászlós, megbízott vezénylőzászlós koszorút helyezett el Görgey Artúr tábornok sírjánál a Fiumei Úti Sírkertben, a 301-es parcellánál pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc után kivégzett Mecséry István posztumusz altábornagy, a kiképző zászlóalj névadójának emléktáblájához került koszorú és mécses.

Az emlékezés utolsó „állomása" Cegléd volt: itt helyezték örök nyugalomra az idén júniusban 103 éves korában elhunyt jutasi altisztet, Hegedüs Ferenc páncélos őrmestert. Az akadémia Feri bácsijának sírjánál az alakulat vezetői mellett a hallgatói önkormányzat képviselői is koszorút helyeztek el.

MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred

Szentes és Csongrád városok önkormányzatai, valamint az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred koszorúzással és mécsesgyújtással emlékeztek meg az első és a második világháború hősi halottjairól.
A megemlékezéssorozat Szentesen, az első világháborús emlékműnél kezdődött, majd a Széchenyi liget bejáratánál lévő második világháborús emlékműnél folytatódott. Ezután a laktanya előtti téren felállított lengyel emlékművet, majd a Kálvária temetőnél lévő szovjet katonai síremléket koszorúzták meg.

A laktanyában Szanyi Tibor, a katonabúvárok „szülőatyjának" búvárbázisnál elhelyezett emléktábláját is megkoszorúzták az alakulat búvárai.

A koszorúzások után, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Szentesi Szervezete kezdeményezésére újra felszentelték a Kálvária temetőben lévő, 1923-ban állított első világháborús emlékművet. Ezt az emlékművet a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozásra kiírt pályázati keretéből újították fel a közelmúltban. Az ünnepélyes újraszentelésen Papp István főhadnagy beszédében felidézte a Nagy Háború hőseit, azokat a szentesieket, akik a háború áldozataiként ma itt nyugszanak a temetőben. „Száz éve már haláluknak, de az emberiség még mindig borzongva idézi fel az 1914-18-as eseményeket. Először Nagy Háborúnak hívták, mert minden uralkodó azt ígérte, hogy rövid lesz, de pár hónap alatt mindenki rájött, hogy ez nagyobb kataklizma, mint bármi, amit az emberiség eddig látott."

Csongrádon három helyen rendeztek koszorúzást, az első és a második világháborús emlékműveknél, illetve a hősi halottak emlékhelyeinél.

Szöveg és fotó: az alakulat facebook oldala