A béke utolsó percei
Szöveg: honvedelem.hu | 2014. július 25. 19:44Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent napilapokból szemlézünk. Azt a folyamatot követjük nyomon, ami a szarajevói merénylettől a háború kitöréséig tartott.
„Ha este hat óráig a szerb kormány nem teljesíti a monarkia minden követelését, akkor beállott a hadiállapot. A helyzet súlypontja Belgrádban van. A szerb kormány titkolja a monarkia jegyzékének szövegét, nehogy pánik üsse fel a fejét a nép között."
A Magyar Távirati Iroda jelenti Bécsből: Báró Giesl belgrádi cs. és kir. követ utasítást kapott, hogy amennyiben a szerb királyi kormány szombat este hat óráig nem notifikálná fenntartás nélkül a folyó hó 23-án kelt jegyzékben foglalt követelések elfogadását, a követségi személyzettel együtt hagyják el Szerbiát.
Ahogy a Pesti Hírlap írja, Budapesten hat órától kezdve minden percnek órányi terjedelme volt. A közönség egy lángban hihetetlen türelmetlenséggel leste a híreket, az utcákon valóságos emberáradat hömpölygött és a szakadó esőben a tömeg és az elégedetlenség egyre nőtt. Jöttek ellenőrizhetetlen hírek: hol béke, hol háború. A tömeg örült az egyiknek, még jobban a másiknak: de ezek a hírek nem voltak hitelesek. Az első hivatalos hír hét óra nyolc perckor érkezett: és ez háborút jelentett.
Gróf Tisza István miniszterelnök este hat órára magához hívatta a budapesti napilapok képviselőit, hogy közölje velük Szerbia válaszát a monarchia ultimátumára. Hét óra után pár perccel Drasche Lázár Alfréd miniszteri tanácsos, a sajtóiroda vezetője, Tisza István megbízásából a következőket közölte a hírlapokkal:
„Hat óra előtt tíz perccel báró Giesl Vladimir altábornagy, belgrádi követünk megkapta a szerb királyi kormány válaszát. Követünk Szerbia válaszát nem találta kielégítőnek, ezért a követségi tisztikarral azonnal elutazott Belgrádból."
(A sajtószemléket az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Takács Vivien, Snoj Péter és Kovács Dániel készítette.)