A cél a megelőzés

A rendezvényen – amit Topor István ezredes, az MH ÖHP műveletirányító főnöke nyitott meg – részt vett Juan Enrique Gomez-Martin ezredes, a NATO Rögtönzött Robbanószerkezetek Elleni Műveletek Kiválósági Központ igazgatója is.
Előadásában felhívta a Magyar Honvédség különböző katonai szervezeteitől érkezett hallgatóság figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek ma leselkednek a katonákra. Mint fogalmazott: ma már nem csak terrorszervezetek és nem csak háborús területeken élnek a rögtönzött robbanóeszközök készítésével és bevetésével. Ilyen, gyakran a háztartások mindennapjaiban is fellelhető alapanyagokból előállított pokolgépekkel találkozhatunk már saját országhatárainkon belül is, amelyeket már – a korábbi évek tapasztalataival szemben – nem csak ideológiai megfontoltságból helyeznek el és alkalmaznak katonai és civil célpontok ellen.

Gomez-Martin ezredes azt is kiemelte, hogy a házi készítésű robbanószerkezetek egyre népszerűbbé válnak mind a terrorszervezetek, mind pedig az „egyszerű" bűnszervezetek körében, s emiatt egy nemzet, egy hadsereg önmagában egyedül képtelen megfékezni a hadviselés ezen formáját. Csak együtt, a szövetséges tagországok közös akarat erejével és közös módszer alkalmazásával lehet elejét venni olyan támadásoknak, mint amik – sajnos – hétköznapi szinten történnek Spanyolországban vagy történt nemrég Budapesten.

A központ igazgatója szerint a megoldás a megelőzésben rejlik. Egy robbantást nehéz, illetve lehetetlen közvetlenül megfékezni, hiszen a robbanószerkezetek előállítása nem igényel különleges anyagokat, elhelyezésük könnyen és jeltelenül is kivitelezhető. Éppen ezért hatékonyabb felderíteni és megakadályozni azt a hálózatot, amely a tervezésért, előállításért, elhelyezésért és magáért a robbantásért felel, hiszen így nem egy robbanóeszközt, hanem az egész „gyártósort" ki lehet iktatni.

A kiválósági központ feladata pedig az, hogy a különböző tapasztalatokat összegezve közös nevezőre hozza a NATO-tagországok hadseregeinek tudását és hozzáállását a házilag előállított robbanószerkezetek ellen.

A szeminárium témája kapcsán Könyves Gusztáv őrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság C-IED szakreferense hangsúlyozta: habár robbanóeszközöket emlegetve sokan rögtön tűzszerész feladatokra gondolnak, valójában e szakemberek munkája mellett a rögtönzött robbanószerkezetek elleni műveletek sokkal többrétű feladatrendszert alkotnak. Éppen ezért minden honvédségi alakulat számára fontosak az ilyen jellegű előadások. „Rögtönzött robbanószerkezetek elleni műveletek témakörben korábban is voltak már hasonló jellegű konferenciák, megbeszélések hazánkban stratégiai szinten, azonban most először rendeztük meg az MH Összhaderőnemi Parancsnokság szervezésében, ami azt is jelenti, hogy már nem csak stratégiai, hanem, hadműveleti és harcászati szinten is tartunk szemináriumot. Az előadásokon azok a katonák vesznek részt, akik ezeken a szinteken alakulataiknál a törzsekben napi feladataik végzése mellett a
C-IED témakörrel is foglalkoznak, ezzel is hatékonyan támogatva a döntéshozatali rendszert, illetve a parancsnokok munkáját" – fogalmazott Könyves őrnagy.

Mint megtudtuk, a kiválósági központtal a Magyar Honvédségnek, azon belül is az MH Összhaderőnemi Parancsnokságnak nagyon jó a kapcsolata, hiszen évek óta vannak kiképzési rendezvények itthon a központ szakembereinek részvételével, illetve a madridi központ által szervezett felkészítéseken és képzéseken is részt vesznek a Magyar Honvédség katonái hallgatóként és oktatóként egyaránt, továbbá a COE állományában már évek óta szolgál magyar katona, jelenleg Tábi Levente alezredes személyében.

Az előadások során az aktuális helyzet elemzésén túl szó volt a közeljövő feladatairól is. A szemináriumot Végh Krisztián őrnagy előadása zárta, amelyben összefoglaló áttekintést nyújtott arról, hogy milyen a Magyar Honvédségben a C-IED képesség jelenlegi helyzete és, hogy mi várható a közeljövőben.

Fotó: a szerző felvételei