A háború a férfi civilizáció csődje

Angol szüfrazsettek kiáltványát idézte a Népszava, amely szerint a „(…) férfiakat uraló világ, a társadalomnak és államnak férfiaktól kormányzott intézményei a műveltség, a nemzetközi haladás és érdekközösség ellenére sem tudták megóvni a nagy összeomlástól a világot. Apák és férjek döntenek a népek sorsáról, az anyáknak és feleségeknek nincsen szavuk. Ez is egyik oka annak, hogy a világ művelt népeinek férfiai ma halomra gyilkolják egymást, hogy Európa lassan olyan vértől ázott lesz, mint valami nagy vágóhíd. A világ olyan rendjét, amelyben a háború lehetetlen és szükségtelen lesz, csak akkor lehet remélni, ha az emberiség számára nézve nagyobbik fele: − a nők − a maga védő hatalmas ösztöneit, az anyai szeretetet és hitvesi ragaszkodást odatarthatja majd az intézményekké kinőtt hatalmas paizs gyanánt fiai és férjei élete fölé. A férfiakban erősebben élő harcias ösztönöket megfékezik majd a szeretetnek és odaadásnak a nőkben erősebben élő érzelmei."

A napilap továbbra is figyelemmel kísérte a háború hatását az élelmiszerárakra: „Az élelmiszer árak emelkedése az elmúlt hónapban is tovább tartott és szinte minden élelmicikkre kiterjedt. Olyan élelmiszerek is, amik bőségben vannak, mint például a főzelékfélék, dupla áron kelnek, mint rendesen. Legfurcsább a dologban, hogy az élelmezés anarchiája még jobban megmutatkozik, mint máskor. Míg Budapesten a gazdag emberek kivételével mindenki kukoricakenyeret eszik, addig vannak vidékek Magyarországon, ahol az emberek hófehér búzalisztből készült kenyeret esznek, amit az otthoni kemencében sütnek, viszont vannak vidéki területek, ahol a pékek liszt hiányában nem tudnak kenyeret sütni és a szegény emberek, akiknek nincs otthon lisztjük, kénytelenek messze földről kenyeret hozatni, ha tudnak."

A Pesti Hírlap a frontról kapott híreket tűzte címoldalra, amelyek szerint „a kárpáti csatának új eseménye van. Míg elérkeztünk odáig, hogy a kárpáti orosz offenzíváról maga a vezérkar is konstatálta, hogy megállott: két olyan kiemelkedő eseményt jegyezhettünk fel, amelyeknek mindegyike a német vitézséget dicsérte. Húsvétkor a Laborc mentén, később a Tucholkától északra sikerült a németeknek az orosz hadállásokat elfoglalniuk. Ezen a két vonalon már nemcsak arról a negatív eredményről beszélhetünk, hogy az ellenség további előrenyomulását megakasztottuk, hanem arról is, hogy az ellenséget hátravonulásra kényszerítettük. Most harmadik kiemelkedő eseményként arról ad hírt a vezérkar, hogy az uzsoki szorostól északnyugatra az oroszok által tartott hadállást egész kiterjedésében elfoglaltuk. Immár egy harmadik vonalon is támadásba léphettünk és bevonulhattunk az ellenség hadállásaiba. S ezt a részletsikert már nem a német, hanem a magyar vitézség vívta ki. A hivatalos jelentés is szükségét érezte, hogy külön kezelje a magyar vitézséget".

(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Kovács Dániel készítette.)