A hajókiemelés geodéziai biztosításában adott támogatást a katonai térképészet

Mint Szilágyi Zsolt ezredestől, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnokától megtudtuk, a baleset után nem sokkal parancsot kaptak: mérjék fel képességeiket, hogy mivel tudják támogatni a Belügyminisztérium és a katasztrófavédelmi szakemberek mentési tevékenységét. „Az állományt riasztottuk, létrehoztunk egy búvárcsoportot, illetve egy hajócsoportot" – mondta az ezredes. „A hajócsoport egy tűzszerész járőrhajóból és egy beépített szonárral rendelkező folyami aknamentesítőből állt: előbbit a felszíni keresés-kutatás, utóbbit pedig a hajóroncs felkutatása céljából vetettük be."

Miután a hajóroncs víz alatti helyzetét beazonosították, a hajókat visszarendeltük a Hadikikötőbe. A búvárok azonban készenlétben álltak, hogy támogassák a rendőrségi és katasztrófavédelmi búvárok tevékenységét. A katonák emellett előkészítettek egy pontonhíd-elemet is, amelyet egy AM hajóra kötve a Margit-híd közelébe juttattak. Utóbbi búvárplatformként szolgált a későbbi merülésekhez.

A kiemelési munkálatokat irányító Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója május 31-én kérte a HM Zrínyi Nonprofit Kft. segítségét. A cég térképész ágazatából két szakember érkezett ki a Margit-szigeten felállított irányítási központba, majd még ezen a napon elvégezték a hajóroncsról és környezetéről felmérést készítő szonár pontossági bevizsgálását. A szonár által másnap készített, 38 millió pontból álló „állományt" ugyancsak a Zrínyi térképészei dolgozták fel: e hatalmas adatmennyiség segítségével meghatározták a hajó helyzetét és megrajzolták kontúrvonalát.

Az összehangolt és komplex feladat-végrehajtásban való közreműködés eredményeként az elsüllyedt Hableány városnéző hajót június 11-én sikerült kiemelni a Duna mélyéről.   

Fotó: Dévényi Veronika
Videó: Zsalakó Balázs, Ferenczi János, Tanka Balázs