A Honvédelmi Minisztérium milliárdos bevételt vár a hadrendből kivont eszközök értékesítéséből

Borbíró Zoltán szólt arról, hogy a Magyar Honvédségnél 1990 óta végbement haderőreform eredményeként mára világszínvonalú, professzionális hadserege van az országnak. A Varsói Szerződésből megörökölt eszközök nagy része azonban nem kompatibilis a NATO-elvárásokkal, a Magyar Honvédség újrafegyverzése „égető problémát jelent" – jegyezte meg.

A hadrendből kivont MiG 29-es vadászgépek vagy T-72-es harckocsik nem rossz gépek, most is működőképesek, tárolásuk és őrzésük azonban elképesztő összegeket emészt fel, ezért döntöttek az értékesítésükről, ami azonban nem egyszerű folyamat – mondta Borbíró Zoltán. Egyrészt vannak olyan eszközök, amelyek esetében a gyártó – például a szovjet gyártmányú MiG 29-esek esetében Oroszország – ragaszkodik ahhoz, hogy csak az ő engedélyével lehessen eladni. Ráadásul a világon nem kevés, mintegy nyolcszáz „szabad" MiG 29-es van, így a Magyar Honvédségnél lévő 24 gépet nem lesz egyszerű eladni – tette hozzá. Ugyanakkor nemzetközi szinten is ismert, hogy a Magyar Honvédség nagy gondot fordított e haditechnikai eszközök karbantartására, a magyar pilóták nagyon vigyáznak gépeikre, és mérnökeink is kiválóan képzett szakemberek – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Borbíró Zoltán utalt arra, hogy az olyan haditechnikai eszközök esetében, amelyeket jellemzően országok vesznek meg, mint például a vadászgépeket, a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt működő Magyar Külkereskedelmi Engedélyezési Hivataltól (MKEH) ahhoz is engedélyt kell kérni, hogy tárgyalást kezdeményezzenek az eladásukról. Ez az átláthatóság miatt fontos – jegyezte meg.

Ezen túlmenően az MKEH haditechnikai exportellenőrzési alosztályának az is a feladata, hogy a „végfelhasználót" ellenőrizze, például nem embargóval sújtott ország-e a vásárló. Nemzetközi szinten is átlátható módon kell bonyolítani az ügyleteket, hogy világos legyen mindenki számára, nem támogatunk terrorista csoportokat, bukott államokat vagy olyan országokat, amelyek tiltólistán vannak – fejtette ki a helyettes államtitkár.

„A fegyver bizalmi alapokra épül", nemcsak gazdasági és katonai, de komoly politikai, diplomáciai kérdést is jelent, ki kinek mit ad el, milyen mennyiségben – fogalmazott.
Borbíró Zoltán szólt arról, hogy a honvédség semmilyen vagyonelemet nem kótyavetyél el. Öt raktárban tárolják az úgynevezett inkurrens eszközöket, amelyek a HM számára már nem képviselnek értéket, ugyanakkor mások számára még hasznosak lehetnek. Ilyenek például a „65 mintájú" zöld gyakorlók, amelyeket mára négyszínnyomásos terepmintás öltözet váltott fel a honvédségnél. A korábbi katonai használati tárgyak értékesítésére a HM EI Zrt. nyitott egy üzletet, ahol a katonai „tömegárut", például régebbi ruházatot, kulacsot meg lehet vásárolni.

A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy valamennyi inkurrens eszközt fel kell értékeltetni. Állami vagyonról lévén szó, ezt a feladatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. hivatalos értékbecslői végzik. Ha 25 millió forint alatti értékről van szó, akkor azt a HM saját hatáskörben értékesítheti, ha 25 millió forint feletti, akkor utólag is szükség van az MNV Zrt. engedélyére az értékesítéshez. Főszabály szerint az értékesítés nyilvánosan zajlik, az időpontját meghirdetik napilapban, és a HM EI Zrt. honlapján is közzéteszik.

A katonák által használt eszközök és gépek mellett több ingatlan, laktanya is van, amely a haderőreformok nyomán mostanra feleslegessé vált. Az egykor 140 ezres létszámú hadsereg elhelyezéséül szolgáló laktanyák, ingatlanok jelenleg is állami, de a HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok. Borbíró Zoltán elmondta, országszerte százas nagyságrendben vannak olyan laktanyák és ingatlanok, amelyeket nem tud kihasználni a honvédség. Ezért keresik a legoptimálisabb lehetőséget arra, hogy ezt a honvédségi „holt tőkét" is hasznosítsák. A helyettes államtitkár kiemelte: az egykor a város szélén fekvő laktanyákat mára több helyen is körbenőtte a város, jó kereskedelmi és infrastrukturális lehetőségek épültek ki a környezetükben, így alkalmasak lehetnek például vállalkozások telephelyéül.
Az ilyen, értékesítés előtt álló ingatlanokat is meghirdetik a honlapon. Minden értékesítés átlátható és nyilvános – szögezte le a helyettes államtitkár.

A Magyar Honvédség az elmúlt három évben 110 adásvételi szerződést kötött használaton kívüli eszközei értékesítésére. Ebből csaknem 600 millió forint bevételre tett szert, de – mint Borbíró Zoltán kiemelte – ezek nem nagy tételek voltak. Most következnek az olyan hadrendből kivont „komoly tételek", mint a MiG 29-esek vagy a T-72-esek, amelyektől az év második felében nagy bevételt várnak. Ez és az ehhez hasonló bevételek a költségvetési törvény alapján a honvédelmi tárcát illetik meg, de kötelezően a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, illetve a technikai eszközök fenntartására és javítására kell fordítaniuk.