A honvédség készen áll a határok védelmére

A miniszterhelyettes elmondta: a tavasz közeledtével napról napra emelkedik az illegális bevándorlók száma, ezért újabb döntést kell hozni a határok védelmére. A Magyar Honvédség már most megerősítette szolgálatban lévő erőit a déli határon, illetve a rendőrökkel közös járőrözést. Fokozták azon eszközök számát is, amelyeket a határvédelemben használnak, és felkészültek az Ideiglenes Biztonsági Határzár (IBH) fizikai megerősítésére, valamint a magyar-román határon való kiépítésére. Az utóbbit nagy feladatnak nevezve megjegyezte, hogy a román-magyar határ mintegy 450 kilométer hosszú, és ebből mindössze 30 kilométernyi az a vonal, amelyet természetes  akadály véd. Ezt azt jelenti, hogy a déli határszakasszal összehasonlítva jóval nagyobb területet érinthet az esetleges védelmi intézkedés.

A honvédség katonái már elő is készítették a hármas határ Battonyához közeli szakaszát az építkezés megkezdéséhez, ami azt jelenti, hogy megtisztították a talajt a növényzettől és kijelölték a kerítés nyomvonalát. (A kerítés nyomvonalának kitűzését a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. geodétái végezték – az MH Összhaderőnemi Parancsnokság szakmai irányításával. A szerk.)

A Battonyától északkeletre lévő területen pedig megkezdődött a nyomvonal kitűzése és a terep rendezése. „Ha a kormány jövő szerdai ülésén úgy dönt, a honvédség képes azonnal megkezdeni a számára meghatározott feladatokat" – hangsúlyozta. „Az üzenet világos, Magyarország meg fogja védeni a határait és a schengeni határokat" − szögezte le Vargha Tamás. Lapunk kérdésére a miniszterhelyettes elmondta: ha meg kell kezdeni az IBH kiépítését a magyar-román határszakaszon, akkor azt valószínűleg az illegális migrációban érintett szakaszokon kezdik el, ami napok-hetek alatt megtörténhet.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója rámutatott, hogy jelentősen nő az Európába tartó migránsok száma: az év első két hónapjában többen érkeztek, mint tavaly fél év alatt. Növekvő intenzitás tapasztalható a szerb-magyar határszakaszon is, az elmúlt másfél hét alatt naponta 110-en érkeztek, de pénteken például 235-en próbáltak bejutni. A magyar kormány felkészült arra, hogy a tömeges migráció újra elérheti az ország határait. Számítanak arra is, hogy a menedékkérők olyan agresszívan lépnek majd fel, mint a macedón határon, ahol megpróbálták áttörni a kordont. A kormány szándéka, hogy megerősíti a védelmi vonalakat, és ha szükséges, akkor a további határszakaszokon is bevezetik a déli határ mentén korábban eszközölt védelmi intézkedéseket. A kormány ugyanakkor üdvözli azt az átalakuló európai szemléletet, amely a schengeni rendszer visszaállítását célozza. „Üdvözöljük a NATO szerepvállalását is, és egyetértünk a Törökországgal való együttműködéssel, messzemenően teljesíteni fogjuk az ebből adódó kötelezettségeinket" – mondta a  főtanácsadó, hozzátéve, hogy ugyanakkor Európának képesnek kell lennie arra, hogy egyedül is ellássa a külső határok védelmét.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára hangsúlyozta: Magyarország jelenleg – a migráció szempontjából – az Európai Unió egyik legbiztonságosabb országa, ami annak köszönhető, hogy az elmúlt évben a kormány megvédte a határt. A védelmi intézkedéseknek köszönhetően teljes mértékben vissza tudták szorítani az illegális migránsokat. Ez közel 300 millió euróba került, amit a kormány saját forrásból biztosított.
A rend és a biztonság érdekében már az elmúlt héten is jelentős lépéseket tettek az illetékesek: a belügyminiszter készenlétet rendelt el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, fokozták a határvadászegységek létszámát és aktivitását, illetve felkészültek a további intézkedésekre. Szakértői vélemények alapján valószínűleg fizikailag is meg kell majd erősíteni a déli, a horvát-magyar és a szerb-magyar határszakasz védelmét. „A szükséges eszközök, a kerítés, a drótok és az oszlopok gyártása folyamatban van" – mondta. 

Fotó: Dévényi Veronika