A jövő katonái

Demjén Béla végzős növendék áll előttünk. Szabályosan jelentkezik katonai oktatója előtt, és csak utána válaszol kérdéseinkre. Ugyanazt mondja, mint szinte minden diák, akit megkérdeztünk arról, mi motiválta, hogy éppen ezt az intézményt válassza.

– Tizennégy évesen döntenem kellett a továbbtanulásról. Régi álmom, hogy katona legyek, és úgy gondoltam, ha ezt az iskolát választom, máris óriási lépést teszek a célom elérése érdekében – hallhattuk.

Sokan gondolkodtak Demjén Bélához hasonlóan. A 2015/16-os tanévre már óriási volt a túljelentkezés. Az iskola népszerűségét jelzi, hogy a jelentkezők az ország több mint nyolcvan településéről adták be felvételi kérelmüket. Az alkalmassági felmérések után végül hatvanan kezdhették meg tanulmányaikat szeptemberben, az intézményben. Az idei ráadásul különleges tanév. Első ízben tűztek szalagot azon növendékek egyenruhájára, akik már a Honvédelmi Minisztérium (HM) közreműködésével kezdték meg tanulmányaikat 2012-ben, és a tárca által fenntartott intézményből távoznak majd 2016-ban.

Országos hírnév

Magyarországon a kétezres évek közepén zárt be az utolsó katonai középiskola. A felszámolások elhibázott lépésnek bizonyultak, a megszüntetésekkel óriási űr keletkezett a közoktatási rendszerben. Debrecenben minden feltétel adott volt ahhoz, hogy az akkor még Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium néven működő intézményben megteremtsék az újrakezdés lehetőségét. A cél eléréséhez ugyanakkor hosszú évek kitartó munkája kellett.

A szakközépiskola egyik legnagyobb előnye, hogy közvetlenül az MH 5. Bocskai István Lövészdandár debreceni laktanyája mellett van. Az intézmény a kezdetek óta részt vett a KatonaSuli-programban, s minden igyekezetével azon volt, hogy a legszorosabb együttműködést alakítsa ki a honvédséggel. Mind a Honvédelmi Minisztérium illetékesei, mind a dandár akkori parancsnoka, dr. Böröndi Gábor dandártábornok, mind pedig Debrecen közgyűlése maximálisan támogatták az intézmény törekvéseit. 2012 nyarán a HM és a város végül együttműködési megállapodást írhatott alá. Ezzel az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy egy esztendővel később, 2013. augusztus elsején a Honvédelmi Minisztérium váljon az iskola fenntartójává. Az intézmény nevet is változtatott, és ma már mindenki tudja, milyen oktatás folyik a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban.

A debreceni képzés rövid idő alatt országos hírnévre tett szert. Az oktatás színvonala, a honvédelmi nevelés pozitív hatása számokban kifejezve is érzékelhetően felkeltette az érdeklődést. A túljelentkezés évről évre nő, a színvonal ezáltal javul, hiszen feljebb lehet emelni a felvételi követelményeket. Berkecz Gábor, az iskola igazgatója ugyanakkor óva int attól, hogy elitképzőt kiáltsunk a „Kratochvil" kapcsán.

– Nagyon fontos cél egy új honvédgeneráció felnevelése. Arra is nagy gondot fordítunk, hogy jellemükben szilárd, céltudatos, saját és környező világuk alapértékeivel tisztában lévő fiatalokat bocsássunk ki az intézményből – vázolta az igazgató, aki nem csinált titkot abból, milyen nehéz út vezetett a sikerig. Az új fenntartói rendszer mindent megváltoztatott, gyakorlatilag a nulláról kellett építkezniük.

– Az első év volt a legnehezebb, óriási feladatok álltak előttünk. Szervezetileg és a jogszabályok tekintetében alkalmazkodnunk kellett az új kritériumokhoz. A HM iránymutatásával dolgoztuk ki az új rendszert, ami cseppet sem volt egyszerű. Egyaránt vonatkoznak ránk a honvédelmi ágazat szabályai, valamint a civil szféra közalkalmazotti rendelkezései. Az iskola helyzete a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség rendszerén belül is speciális, hiszen egyfelől ugyanolyan köznevelési intézmény vagyunk, mint bármilyen más civil középiskola, másfelől speciális honvédelmi nevelési rendszert kellett létrehoznunk – sorolta az igazgató.

Napi 24 órában

A jogi és egyéb szabályozások rendbetétele után a debreceni intézmény végre az ország egyetlen honvédelmi középiskolájaként tárhatta ki kapuit. A munka legnehezebb része még csak ekkor kezdődött.

– Be kellett bizonyítanunk, hogy volt értelme a változtatásoknak, és az igényen túl az eredményt is láttatnunk kellett. Négy évfolyamon közel kétszáz tanuló vesz részt a honvédelmi nevelési programban. Harminchat civil pedagógus, közöttük kollégiumi nevelőtanárok is, valamint tíz katonai oktató, külön parancsnokkal, aki a középiskola honvédelmi nevelési rendszerét koordinálja. Két szakképző osztályunk is van, mindkettőben csak civilek tanítanak, ők alapvetően az elektrotechnikai oktatásban vesznek részt. Az iskolának hagyományosan jó a viszonya a regionális elektronikai cégekkel, így kiváló felszereléssel büszkélkedhetünk. Ez az oktatási szegmens egyben azt is jelenti, hogy a diákok egy része az elektronikai pályára is sikerrel léphet, amennyiben nem a katonai hivatást tűzte ki maga elé célul – hangsúlyozta Berkecz Gábor.

Ami a honvédelmi nevelésben részesülő növendékeket illeti, összetett és speciális rendszerben tanulnak.

– Bentlakásos iskoláról lévén szó, a nevelőknek és oktatóknak napi 24 órában kell megoldaniuk a növendékek elfoglaltságait, szabadidős programjait, pihenését; mindezt úgy, hogy a diákok komplex egyéniségét a katonás renden belül is megőrizzék. Külön öröm, hogy egyre több lány jelentkezik a „Kratochvilba". A leány növendékeink külön szintet kaptak a kollégiumban, s természetesen női nevelőtanár felügyeletére vannak bízva. Ezzel azonban véget is ért a különbség, nekik is ugyanazt a terhelést és követelményszintet kell teljesíteniük, amit a fiúknak. Amivel többet tudunk adni, mint bármilyen más civil intézmény, az a hozzáadott pedagógiai munka, amelyet a törődés, nevelés, oktatás jelszavával végzünk.

Arról, hogy ez a speciális rendszer mit takar a gyakorlatban, már Fekete András százados, az iskola honvédelmi nevelési rendszerének irányítója mesélt, miután útba indított egy szakasz növendéket a közeli edzőterembe.

– A diákok számára reggel hatkor kezdődik a nap. Háromnegyed nyolcig van idő a tisztálkodásra, körletrendezésre, tornára. Az iskolai oktatás általában fél kettőig tart, majd a szabadidő, a szilencium és a vacsora után a sporté és a honvédelmi nevelést elősegítő programoké a főszerep. Különleges foglalkozásaink közé tartoznak a légpuskalövészet, a menetgyakorlat, a térkép- és tereptani ismeretek, az alaki foglalkozások, az önvédelmi és fegyverzettechnikai ismeretek. Ezzel párhuzamosan a közismereti tárgyak közül a katonai alapismeretek tantárgy oktatására helyezünk nagy hangsúlyt, ez természetesen érettségi tárgy is. Takarodó 22 órakor van, hogy aztán másnap reggel újra kezdődjön minden elölről – ismertette Fekete százados a napirendet.

Arról éppen a szülői visszajelzések tanúskodnak leginkább, hogy a civil intézményekben szokatlan szabályok alkalmazása mennyire eredményes. A fegyelmezett életmódra nevelés a családokban is érezteti hatását. Ahogyan Fekete százados fogalmazott: a kemény munka, a szabályok szerint felállított napi rendszer a diákok magánéletében, a családon belül betöltött szerepükben is visszaköszön.

– Sokszor meghökkennek elsőéveseink szülei, hogy milyen rövid idő alatt milyen nagy változáson esik át gyermekük személyisége, természetesen pozitív irányban – jegyezte meg a százados.

Demjén Bélához hasonlóan, a növendékek zöme a katonai hivatást tűzi célul maga elé. Van, aki a középiskola elvégzése után azonnal szolgálatot szeretne vállalni, nagy többségük azonban (a nyelvvizsga megszerzésének függvényében) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) vagy az MH Altiszti Akadémián (MH AA) folytatná tanulmányait. Az intézmény ennek megfelelően kiemelten kezeli a közismereti tárgyak oktatását is, hiszen legyen szó bármelyik felsőoktatási katonai intézményről, a felvételi pontszámok mindenhol mérvadók. Az egyéni sikereken túl minden eredményes felvételi a középiskola statisztikáin is javít, növeli annak presztízsét, így nem véletlen, hogy a „Kratochvil" vezetése igyekszik a legszorosabb együttműködést kialakítani az MH AA-val és az NKE-vel. Az együttműködésnek köszönhetően az idei tanévtől például az altiszti akadémia rendszerében – az érettségi eredményétől függően – pluszpontokat jelent, ha egy diák a debreceni katonai középiskolából érkezik felvételire. Az igazi megmérettetés éppen a most végzős és a következő években ballagó növendékekre vár, az ő felvételi eredményeik mutatják meg a debreceni intézményben folyó képzés sikerességét.

– A mostani végzősök, akik már növendékként kezdték az első évfolyamot, zömében az MH Altiszti Akadémia felé kacsintgatnak, a következő évfolyamok viszont már valószínűleg az egyetemet célozzák meg elsősorban, hiszen oktatási rendszerünk és a nyelvképzésünk is évről évre fejlődik – fogalmazott ezzel kapcsolatban Fekete százados.

A legfontosabb cél

Végéhez közeledik debreceni látogatásunk. Berkecz igazgató már a folyosón figyeli diákjait, akik fegyelmezetten, halkan beszélgetve sorakoznak az ebédhez. Elmosolyodik kérdésemen: Ha a jövőbe pillanthatna, mit szeretne látni a középiskolájában?

– Azt, hogy az a rengeteg befektetett munka, amit végzünk, eredményként csapódik le a mérnöki, az altiszti és tiszti képzésben, s minél több tanítványomat láthatom majd katonai vagy mérnöki pályán. A legnagyobb jutalom persze az lenne, ha iskolánk egy olyan honvédelmi nevelési programnak lenne a műhelye, amelyre az egész országban tudnak építeni a hasonló jellegű intézmények. A legfontosabb cél, hogy a fenntartó és a szülők is elégedettek legyenek, mi pedig nyugodtan dőlhessünk hátra, mondván: nem dolgozunk hiába.

Fotó: Galovtsik Gábor és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium archívuma

Forrás: Magyar Honvéd 2016. január