A legfontosabb: küzdeni, harcolni, csapatban dolgozni, tisztelni ellenfeled

A zászlóaljnál, úgy tudom, különösen nagy hangsúlyt kap a sport, ezen belül a közelharc. Erről a rengeteg bemutató is árulkodik. Miért pont erre helyeztétek a hangsúlyt?

Mivel a zászlóaljunknál szinte mindenki sportol valamit komoly szinten, a megalakulásunkkor engedélyt kértem Schucha Ádám őrnagytól, hogy új alapokra helyezhessem Veszprém megyében a katonai közelharcot. Az őrnagy támogatott, és elkezdődhetett a munka. Jómagam huszonegy éve kezdtem megismerkedni a harcművészetekkel, és lassan hat éve oktatok. Úgy gondolom, egy katonának mindig készen kell állnia a harcra, legyen az fegyveres, vagy akár pusztakezes küzdelem.

Milyen a zászlóaljnál a csapatmunka?

A 31. Draganits Ferenc Területvédelmi Zászlóaljat tapasztalt és összetartó katonák alkotják, elöljáróink, dr. Horváth alezredes és Schucha őrnagy pedig mindenben támogatják a munkánkat. A katonaélettel együtt járó értékek – a harcra való nevelés, a harckészség, a bajtársiasság és a kitartás – ugyanúgy jelen van a gyakorlótéren, mint ahogy az edzőteremben, a tatamin is. 

Hogyan tudjátok egységesíteni a többféle fajta közelharcos tudást?

Úgy gondolom, a világ a kevert harcművészetek fele halad, tehát az már kevés, ha csak jó állóharcos vagy, itt már a földharc is számít. A fegyvermegtartás, fegyverelvételi technikák, hidegfegyveres képzettség mellett nálunk a földharc is hangsúlyos szerepet kap.  

A beérkező állomány nyilván eltérő mozgáskultúrával és tudással rendelkezik, hogyan tudjátok őket kiképezni?

A beérkező állomány nagyon vegyes, van, aki rendelkezik valamilyen múlttal, de olyanra is akad példa, aki nagyon nem is sportolt még életében. De ez nem baj. Mindig az első lépések a legnehezebbek, de ha már megszerzik az alapokat, élvezhetőbbé válik számukra a közelharc foglalkozás. Az én dolgom, hogy a tízmodulos közelharc képzés végeztével olyan tudással rendelkezzenek, amire képesek lehetünk tovább építkezni.

Az MH Altiszti Akadémia közelharc kiképző állományával mennyire szoros a kapcsolat? Követitek-e azt a fajta metodikát?

A szentendrei Altiszti Akadémián dolgozó katonai közelharc-oktatókat nagyon tisztelem, szoros a kapcsolatom velük, nagyon sokat tanultam tőlük, és még fogok is. Kiváló és nagyon életszerű tanfolyamokat szerveznek, magam is részt vettem a speciális harctéri közelharc oktatói képzésen, amely jelenleg a legmagasabb képzés Magyarországon. Követem a kidolgozott metodikájukat, és kiegészítem az én tudásommal.

Kiemelt helyen állnak nálatok is a társadalmi kapcsolatok, a bemutatók. Van ennek valami célja?

A bemutató csoportunk húsz önkéntes területvédelmi tartalékos katonából áll, akik nagyon elszántak és elkötelezettek. Bárhová megyünk Veszprém megyén belül közelharcbemutatót tartani, mindig nagy szeretettel várnak minket. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy az állomány találkozzon a civil lakossággal, hiszen megismerhetik ezt a szolgálati formát, valamint egy-egy bemutató után mindig nagy az érdeklődés a tartalékosi lét iránt.

Katonai jellegű versenyeken is megmérettetitek magatokat?

Igen, a VIII. Kinizsi Közelharc Kupán most vettünk részt először, ahol remek eredményeket értünk el, szinte minden versenyzőm dobogóra állhatott. Számomra azonban mégsem a helyezés volt a lényeg, hanem hogy a katonáink be mertek lépni a ringbe, és harcosként küzdöttek. A jövőben is tervezzük a részvételt ilyen jellegű katonai versenyeken, sőt, egy-két tehetséges ÖTT-s katonával civil versenyeken is tervezünk elindulni. 

Miért fontos szerintetek manapság a közelharcos tudás, pláne a katonaállománynál?

Úgy gondolom, a mai világ alapkövetelménye, hogy rendelkezzünk valamilyen harcművészeti, küzdősportos képzettséggel, tudással.  A katonáknál ez hatványozottan igaz: küzdeni, harcolni, csapatban dolgozni, tisztelni ellenfeled – ez az, amit a harcművészetek képviselnek és tanítanak.