„A magyar katonák értünk is harcoltak”

Szöveg: Snoj Péter | 2015. június 7. 12:37

Meglepő felfedezéseket tehetünk, ha körülnézünk a környező országok katonai hagyományőrzői között. Nemcsak bámulatos eszköztárral újrajátszott csaták egész sorára, de olykor egészen különleges csoportokra is lehet bukkanni. Ilyen például a Csehországban működő Magyar Királyi Honvédség Hagyományőrző Egyesület is.

Szívélyes hálával fogadta a csehországi magyar hagyományőrző csapat a honvedelem.hu megkeresését. Mint vezetőjük, Adam Vitoš elmondta, nagy öröm számukra, hogy hazánkban is híre mehet országukban egyedülálló tevékenységüknek. Hiszen mindamellett, hogy választásuk hiánypótló volt, a magyar egyenruha viseletével tisztelegnek azon honvéd hősi halottak előtt, akik a második világháború kínkeserves évei során vesztek el. „Csehszlovákia és Magyarország nagyon sokáig szomszédok voltak. Magyar katonák harcoltak itt is és 1945 környékén nem egyszer segítették a cseh ellenállást a németekkel szemben" – magyarázta döntésük alapját az egyesület elnöke.

Mint elmondta: 2011-ben talált egymásra két magyar relikviagyűjtő. Alapítótársa és ő csaknem egy év alatt szerezték be a korhű egyenruhát és a teljes felszerelést. Csakhamar sor került a debütálásra is, Csehország legnagyobb katonai fesztiválján, Bahnában. Szerencsére a páros nem maradt egyedül, hiszen a hadi napok alatt magyarországi és szlovákiai hagyományőrzők társaságában mutatkozhattak be a nagy közönség előtt.
Azóta nyolc főre nőtt a csapat létszáma, köztük három lengyelországi taggal, így büszkén állíthatják: immáron nemzetközivé nőtték ki magukat és folyamatosan bővülnek.

A korhű egyenruhák és anyagok beszerzésével sokszor még a hazai csapatok tagjainak is meggyűlik a baja, hiszen a háború után csak titokban tartva maradhattak fenn ruhadarabok és felszerelési tárgyak. Mindemellett újat varratni sem könnyű, ugyanis a megfelelő anyagok ma már legalább olyan értékes ritkaságnak számítanak, mint a korabeli ruházatok.
„Rendkívül nehéz és lassú folyamat volt, mire minden információt és kapcsolatot összegyűjtöttünk ahhoz, hogy korhű egyenruhát készíthessünk" – mesélte a kezdeteket Vitoš. „A legkomplikáltabb talán a ruhaanyag meghatározása és beszerzése volt, de szerencsére nagyon jó magyar szabóságokat találtunk, ahol készségesen segítettek nekünk. A csapatban meg mindenki ért valamihez. Van, aki a bőrökkel, van aki a posztóval bánik remekül, így időről-időre összeadjuk tudásunkat. De nagyon nagy köszönettel tartozunk magyarországi barátainknak is, akik rendületlenül segítik erőfeszítéseinket."

Szerencsére a modern kor legfőbb vívmánya, az internet is hatalmas lehetőségeket biztosított, hiszen számtalan korabeli dokumentumhoz és képhez juttatta hozzá a tagokat. Mint az egyesület vezetője elmondta, a csapatban van egy magyar anyanyelvű tag is, általában ő végzi a fordítások oroszlánrészét.
A korhű megjelenés mellett a legfontosabbnak azt tartják, hogy bemutassák az érdeklődőknek az összes hadsereget, akik cseh földön harcoltak a második világháború évei alatt. Mindezt úgy, hogy ne száraz történelemórát tartsanak, hanem izgalmas csataújrajátszásokkal és kézzel fogható történetekkel tanítsák meg kicsiknek és nagyoknak: hogy is nézett ki, miként harcolt egy magyar katona!
Mindezek mellett nagyon fontos az alakulat számára a csehországi magyar katonasírok gondozása is.

Korai félelmeikkel ellentétben a közönség nagyon jól fogadta a jelenlétüket. Sokan bevallják számukra, hogy eddig semmit sem tudtak a Magyar Királyi Honvédségről, sem arról, hogy Csehországban is harcoltak volna. Ám a jó érzés kölcsönös, hiszen a tudásért cserébe az érdeklődők sokszor érdekes dokumentumokkal, iratokkal, de még felszerelési tárgyakkal is elhalmozzák az egyenruhásokat, amik addig a padláson hevertek, értéktelenül.

Adam Vitoš szerint nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítaniuk a magyar és szlovákiai hagyományőrzőkkel, kölcsönösen meghívják egymást kiállításokra és nem egyszer tartottak már közös gyakorlatokat is.