Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A magyar Maginot-vonal – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2019. június 16. 11:28

Magyarország sem maradhatott ki az európai erődépítési lázból, igaz, hazánk nem az első vagy a második világháború idején, hanem jóval később, az 1950-es években látott hozzá a munkálatokhoz a jugoszláv határ mentén, 630 kilométer hosszan.

1599204101
Az ismert közmondás a világpolitikára is igaz: két dudás nem fér meg egy csárdában! A második világháború utolsó időszakában pedig pontosan ez történt: Sztálin és Josip Broz Tito nem voltak jó viszonyban annak ellenére sem, hogy mindketten a fasizmus ellen küzdöttek. Míg a szovjet Vörös Hadsereg támadásai egyre közelebb hozták a harcok befejezését, a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereget vezető Tito a partizánháború eszközeivel pusztította a megszálló csapatokat. Nem lehet elvitatni tőle, sikeresen harcolt a legtöbbször túlerőben és technikai fölényben lévő Wehrmacht-alakulatok ellen. Ezért nehezményezte, hogy a jugoszláv főváros, Belgrád felszabadításában nemcsak az ő partizánjai, hanem az előrenyomulásukat Sztálin nyomatékos parancsára felgyorsító szovjet–bolgár csapatok is szerephez jutottak. Tito ügyesen lavírozott Kelet és Nyugat között, hiszen a harcok során brit és amerikai tanácsadók is segítették a partizánokat, de a másik irányból szintén kapott támogatást: Magyarország felett is átrepültek utánpótlással a fedélzetükön a „Tito-járat" szovjet felségjelzésű (ám amerikai gyártmányú) B–25-ös bombázói. Az ideológiai harc a politika színterén folytatódott. A kommunista berendezkedésű országok pártjait koordináló Kominform (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) hiába Belgrádban alakult meg 1947-ben, egy évvel később már Bukarestben működött a szervezet. Sztálin nem tűrhette, hogy folyamatosan azt hallgatta Titótól: a jugoszlávok magukat szabadították fel, joguk van tehát a saját útjukat járni. 1948-ban hazarendelték a délszláv államból a szovjet tanácsadókat, és a moszkvai vezetés belső köreiben szóba került Tito likvidálása is. Válaszlépésként Jugoszlávia 1949-ben gazdasági, majd 1951-ben ötmilliárd dollár értékben katonai segélyt kapott az Egyesült Államoktól. (Amikor 1970-ben a Kelly hősei című hollywoodi produkció készült, többek között azért nem a történet helyszínéül szolgáló Franciaországban forgatták a filmet, mert a jugoszláv hadsereg elegendő amerikai Sherman M4A3 harckocsit tudott biztosítani a stábnak.)

További részletek a Magyar Honvéd magazin június 14-én megjelent számában!