A mohácsi csata a honvédelem eszményének jelképe

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, mint a Mohácsi Nemzeti Emlékhely kezelője minden évben megemlékezik a mohácsi csata áldozatairól, a csata emléknapján.

A mohácsi zarándoklat ötletgazdája, dr. Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész az elmúlt két esztendőben kerékpárral követte a magyar sereg útját, idén viszont gyalogosan vágott neki a 180 kilométeres távnak. „Az elmúlt két esztendő sikeres kerékpáros zarándoklatain felbuzdulva döntöttem úgy, hogy az útvonalat gyalog is teljesítjük, hiszen az a célunk, hogy a mohácsi csata 500. évfordulójára, 2026-ra egy működő, különböző jármódokkal teljesíthető zarándokút legyen. A következő hét esztendő így a felkészülésé és a tapasztalatszerzésé, nemcsak részünkről, hanem az érintett települések részéről is" – mondta kérdésünkre Négyesi Lajos, aki emlékeztetett: 1926-ban, a csata 400. évfordulóján a Hadtörténeti Múzeum akkori igazgatója, Aggházy Kamill kezdeményezte, hogy azokon a településeken, ahol a magyar sereg táborozott, állítsanak emléktáblát, ez azonban mára kiveszett a köztudatból. Ezért a csata 490. évfordulóján, 2016-ban megújították ezt a hagyományt. „Ennek köszönhetően idén is minden állomáshelyén barátságosan fogadtak bennünket, így elmondhatom, jó úton haladunk" – tette hozzá.

Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a Magyar Királyság 25 ezres serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 70 ezres haderejével. „A történelmi csatáink közül a mohácsi csata az – a 907-es pozsonyi és az 1456-os nándorfehérvári csatához hasonlóan –, amely kristálytisztán a honvédelemről szól" – emlékeztetett Négyesi Lajos, hozzátéve: 1526-ban jelentős létszámú ellenséges haderő tört az országra, a magyar sereg pedig megtette azt, ami erejéből telt. Pétervárad elfoglalása után a szultáni sereg hidat vert a Dráván és átkelt a folyón. Tomori és hatezer katonája ugyan késve érkezett a Drávához, de a következő napokban a Karasica körüli mocsaraknál sikerült vereséget mérnie a török elővédekre. Miután a magyar győzelem híre eljutott Lajos királyhoz, a magyar sereg megkezdte a felkészülést a csatára Mohácsnál, ami ellentmond azoknak a későbbi vádaknak, hogy a magyar sereget felkészületlenül és szervezetlenül érte a török támadás – mondta a hadtörténész.

A törökök közben arra vártak, hogy folytatódnak az összecsapások, ezért megálltak, még a portyázásra kiküldött lovascsapatokat is visszarendelték a főerőkhöz. Az elöl haladó ruméliai hadtesthez hamarosan felzárkóztak a szultáni csapatok és az anatóliai hadtest is. A magyar felderítés azonban Tomori csapatának hátravonásával megszűnt, így a magyar sereg a következő napokban minden egyes nap csatarendben várta az ellenséget, amely 29-én délután meg is érkezett a mohácsi csatamezőre. A vereség önmagában még nem okozta volna az ország vesztét, azonban a király halála és az azt követő megosztottság megnyitotta az utat a törökök előtt.

Fotó: archív