A Nagy Háború és emlékezete

Szöveg: Cs. Sárkány Beáta szakaszvezető | 2014. szeptember 29. 14:30

Méltóképpen, kétnapos konferenciával emlékeztek az első világháború centenáriumára a napokban Debrecenben.

A kétnapos tudományos konferenciára számos egyetemről, intézményből, illetve szervezettől érkeztek előadók, közöttük az Bocskai-dandártól és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről is. A Debrecen városa, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Déri Múzeum, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és az MH 5. Bocskai István Lövészdandár által szervezett rendezvény az országos centenáriumi rendezvényeknek is része.

„A Nagy Háború emlékezete" címmel megrendezett szimpóziumon több szekcióban párhuzamosan folytak az előadások.
Kiss Róbert zászlós, a 39. lövészzászlóalj vezénylőzászlósa elhivatottan kutatja a zászlóalj névadója, a 39. császári és királyi gyalogezred és katonáinak történetét. A konferencián 39-esek az Isonzónál című előadásában tizenöt 39-es katona hőstettéről beszélt a hallgatóságnak. Az 5. isonzói csata idején a hadosztály − amelynek kötelékében harcolt a 39. császári és királyi gyalogezred is − elveszítette egyik legfontosabb körletét. Több szakasz is megpróbálta visszaszerezni, de az olasz golyózápor közepette nem sikerült visszafoglalni az állásokat. A 39. gyalogezred egyik zászlóalja lett kijelölve a végső ütközetre, de a döntő csatát megelőző este a tizenkilenc éves Daróczi Ambrus, aki a 39-esek zászlósa volt, tizenöt társával önként vállalta, hogy éjszaka megkísérli visszafoglalni a körletet. A maroknyi csapat kézigránátokkal, puskákkal és szuronyokkal űzte ki az olaszokat az állásokból.

Egy másik szekcióban Martinkovics Katalin és Csákvári Sándor tartott előadást, akik évek óta elkötelezetten kutatják a háborúkban elesett katonák sírjait, személyazonosságukat, gyökereiket és történeteiket. A Nagy Háború katonasírjai Debrecenben című előadásukban beszámoltak eddigi kutatási eredményeikről. Munkásságuk során a debreceni katonasírok történetét, a háborúkban elesettek adatait, személyazonosságát és gyökereit kutatják. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör debreceni szervezetének kutatócsoportja és az ő aktív kutatómunkájuk is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a debreceni Hősök Temetőjében örök nyugalomra helyezett egykori katonák és áldozatok adatai mára kilencvenszázalékos feldolgozottságot mutatnak.