A nemzeti összetartozás emlékműve

Szöveg: Tapodi Kálmán | 2016. augusztus 7. 15:33

Trianoni-emlékművet avattak ökumenikus istentiszteletet keretében Dunaszentbenedeken. Az istentiszteletet Takács Albert magyarói, Imre Zita dunszentbenedeki tiszteletesek és Pata Jenő Gábor plébános mutatták be.

A magyar léleknek 1920. június 4. óta fájó trianoni békediktátum emlékművét avatták fel július utolsó vasárnapján Dunaszentbenedeken. Az elszakított országrészek képviseletében ott voltak az ünnepségen az erdélyi testvértelepülés Magyaró képviselői is. Az ökumenikus istentisztelt során is felidéződtek a magyarság XX. századi legnagyobb tragédiájának az igazságtalanságai.

Vargyas Mihály, dunaszentbenedeki és Kristóf József Lóránt, magyarói polgármesterek emlékeztettek többek közt arra, hogy 96 évvel ezelőtt ugyan szétdarabolták az országot, de a lelkeket nem tudták szétdarabolni. Mint elhangzott: ha erősödnek a családok, erős közösségek jöhetnek létre, amiből szilárd alapokon álló, erős, egységes, lélekben összetartozó nemzet válhat.

„A jövőben ez az emlékmű nem csak Trianonra emlékeztet, hanem a nemzeti összetartozást is jelenti" – hangsúlyozta ünnepi beszédében Font Sándor. A térség országgyűlési képviselője is arról szólt, hogy egy rendkívül dinamikusan fejlődő országot büntettek a háború győztesei, s erre a sorstragédiára nehéz érzelmek nélkül emlékezni. Arra is emlékeztetett, hogy az Országgyűlés 2010-ben, a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét, amiben leszögezték: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.

A koszorúzással végződő avatóünnepségen Dunaszentbenedek és Magyaró előadói mellett, fellépett a Géderlaki Férfikórus.