A név kötelez

A Honvédkórház (HK) hosszú történetének legutóbbi és egyik legnagyobb változást hozó fordulópontja 2013 februárjában jött el. Miniszteri rendelet alapján az intézmény feladatrendszere kibővült, működési és szervezeti struktúrája megváltozott, és felvette a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ nevet. A klasszikus értelemben vett Honvédkórház az új központ egyik szervezeti egysége lett. Az átalakítás óriási feladatnak bizonyult, a kirakós darabkái azonban végül egytől egyig a helyükre kerültek. Szabó István vezérőrnagy, az MH EK parancsnoka szerint az átszervezés annyira komplex volt, hogy határidő-módosítást kellett kérni az elöljárótól.

„Hosszú folyamatról beszélünk, amelynek bizonyos részei még ma is tartanak. A legnagyobb kihívást a Honvédkórház feladatrendszerének átvizsgálása, valamint az akkori 12 telephelyes struktúra átalakítása jelentette. A telephelyek számát nyolcra csökkentettük, egyrészt a gazdasági racionalitás, másrészt a szervezet irányításának észszerűsítése miatt – mondta a tábornok.

Miután a feladatok száma nem lett kevesebb, az átszervezés a gyógyítórészlegeknél nem jelentett létszámleépítést, a betegellátás szempontjából inkább a vezetés-irányítás területén történt változás. A Honvédkórház teljes logisztikai és adminisztratív, ügyintéző rendszere átkerült az MH Egészségügyi Központhoz. Ez a HK szempontjából is pozitív fejlemény, hiszen az ott dolgozóknak csak a szakmai munkára kell koncentrálniuk.

„Változtatások persze a kórházban is voltak, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy időközben átvettük a Károlyi Kórház teljes aktív ellátási tevékenységét. A gyógyítómunka, az egészségügy feltételrendszere egyébként is folyamatosan változik, ehhez kell alkalmazkodnunk, mégpedig időnként nagyon gyorsan. A Honvédkórház egy kicsit más, mint a többi katonai szervezet, itt a rugalmasság napi rutin" – tette hozzá Szabó vezérőrnagy.

Az MH EK létszáma jelenleg közel 3800 fő, ez még a honvédségen belül is kiugróan magasnak számít egy szervezeten belül. Ebből mintegy háromezren a Honvédkórház állományában, a többiek a védelem-egészségügyi igazgatóságon, a gazdasági igazgatóságon, illetve a parancsnokságon és a törzsnél dolgoznak. Közel 800 katona látja el itt a szolgálatát, akiket a legkülönbözőbb helyekre vezényelhetnek úgy, hogy közben a központ betegellátó képessége nem csökkenhet. Az ellátás zavartalanságát és az imént említett alkalmazkodóképességet nem véletlenül kezeli kiemelten a vezetés.

„A tavalyi évet hihetetlen statisztikai adatok jellemzik. A járóbetegek száma meghaladta az egymilliót, s több mint 55 ezer fekvőbeteget kezeltünk. Ezek a számok jól mutatják, hogy a Honvédkórház a főváros és Észak-Magyarország betegellátásában megkerülhetetlen tényező, hiszen olyan intézmény vagyunk, amely a gyógyítás legszélesebb spektrumát öleli fel. A gyermekellátáson kívül minden szakterület megtalálható nálunk. Hatalmas a sürgősségi központunk, ennek megfelelően a leterheltsége is az: naponta 150-200 esetet kezelnek itt" – vázolta a parancsnok.

A sürgősségi ellátás a Honvédkórház legfontosabb területe, a hatalmas komplexum lelke, amely központi szerepet játszik mind a működésben, mind a költségvetésben. Az ellátás terén a többi osztály működése is szervesen kapcsolódik hozzá. Érthető, hogy a sürgősségi ügyelet vezetője munkaidő után egyben az intézet vezető ügyeletes főorvosa. Szabó vezérőrnagy szerint ezt a területet kezelték és kezelik a mai napig a legnagyobb figyelemmel, és nem csak a betegellátás szempontjából.

„A sürgősségi esetek kezelése összetett problémamegoldást kíván. A kórház mindennapos működése bizonyos szempontból ekörül forog. Az ellátáson túl itt van a legnagyobb szükség a magabiztos kommunikációra, tehát a kollégáinkat ebből a szempontból is folyamatosan képezzük, nem csak a speciális szakmai területeken. Aki a sürgősségire érkezik, sokkal kiélezettebben reagál bizonyos szituációkra, ezt nekünk kezelnünk kell; meggyőzően elmagyarázni, mit miért teszünk" – hallhattuk a parancsnoktól.

A nagy forgalom és az ellátottak száma hatalmas nyomást jelentenek a Honvédkórház dolgozóira, katonákra és közalkalmazottakra egyaránt. Ebben a helyzetben minden pluszfeladat azonnali újratervezést, korrekciót igényel.

„A tervezett feladatok mellé sok olyan is jött, amelyekre nem számítottunk, mint például a migrációs hullámmal kapcsolatos határ menti egészségügyi teendők. Ebben a térségben az ősz folyamán már közel 100 kollégánk dolgozott, ez pedig az MH EK-ban maradt állományra jelentős pluszterhet rótt, hiszen a hiányzók munkáját értelemszerűen nekik kellett elvégezniük. Hasonló a helyzet a külföldi missziók esetén is: a központi betegellátás biztonsága semmilyen körülmények között, még katonáink távolléte idején sem sérülhet" – mondta a vezérőrnagy.

Az MH EK kapcsán a sajtóban is gyakran kerül szóba az intézmény költségvetése. A büdzsé (amelyben a központi kerettől kezdve a pályázati pénzekig minden benne van) 2015-ben meghaladta a 32 milliárd forintot.

„Az összeg egyesek szemében nagynak tűnhet, de éppen a feladatrendszerük különbözősége miatt nem szerencsés összehasonlítani a kórházakat. Ahol ekkora sürgősségi központ és traumatológia van, a kiadások is nagyobbak, mint a kisebb kórházakban, amelyek nem működtetnek ilyen jellegű területeket" – mutatott rá Szabó tábornok a feladatok és az arra irányzott összegek közötti kapcsolatra.

Nem véletlen, hogy minden szakmai szegmens, amely a sürgősségivel összefügg (diagnosztika, traumatológia, sebészet), anyagilag is kiemelt figyelmet kap. Ezért könyvelhették el óriási sikerként azt a nyertes EU-s pályázatot, amelynek segítségével 1,7 milliárd forint értékben kicserélték a képalkotó diagnosztikai berendezéseket. A hatás a CT- és a röntgengépek esetében azonnali volt: a várakozási idő csökkent, a korábban gyakorta 45 percig is elhúzódó CT-vizsgálatok ideje 4-5 percre rövidült.

„Az orvosok hamarabb jutnak hozzá a lelethez, így a beteg komfortérzete is jobb lesz. A sürgősségi munkánál ez hatványozottan fontos, hiszen ott nem érkezési sorrendben történik az ellátás, hanem az eset súlyossága szerint" – mutatott rá az intézmény parancsnoka, hozzátéve: a gazdasági igazgatóság minden erejével azon van, hogy a gyógyítás színvonalát anyagi eszközökkel is javítani tudja. „Költségvetésünket pályázati pénzekkel igyekszünk kiegészíteni, de – miután a jogi környezet lehetővé teszi – szeretnénk a fizetős ellátások területén is betörni a piacra, értem ez alatt például a menedzserszűrés végzését. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy a betegellátás és az abban dolgozók munkakörülményeinek színvonalát emelni tudjuk."

Bár az MH EK Honvédkórház a Semmelweis Egyetem Oktatókórháza, és napjainkra regionális szinten a legszélesebb körű betegellátásban is részt vesz, a Honvédkórház nem hagyhatja figyelmen kívül eredeti rendeltetését sem. A parancsnok szerint ezt az intézmény az egyik legfontosabb feladatként kezeli.

„Egy pillanatig sem feledhetjük el, hogy alapvetően katonai kórház vagyunk. Amellett, hogy a betegellátási kör kibővült, és a térség meghatározó intézményévé váltunk, kiemelt figyelmet fordítunk az egyenruhásokra. Éppen a szolgálatban lévő rendőrök és katonák érdekében működik a hon- és rendvédelmi koordinációs ügyeletünk, hogy az egyenruhások érezzék, az intézmény alapfunkcióját tekintve mindig is az ő ellátásukat szolgálja. Nyilvánvaló például, hogy ha robbanás vagy lövedék okozta sérülés ellátásáról van szó, csak mi jöhetünk szóba" – hangsúlyozta Szabó István vezérőrnagy.

Az egyenruhások ellátásán túl nagy figyelmet szentelnek a kórházban dolgozó katonai állomány megtartására is. A tábornok elmondta, már kidolgoztak egy véleményezésre váró katonaorvosi életpályamodellt annak érdekében, hogy a fiatal orvosokat a honvédségbe csábítsák, de ami ennél is fontosabb, meg is tudják tartani őket, szakmai perspektívát kínálhassanak nekik. A régen jól működő ösztöndíjrendszert például új formában állítanák vissza, hogy ezáltal is megkönnyítsék a toborzást. A probléma az ápolók és a szakdolgozók esetében szintén fennáll, hiszen a fluktuáció ott is igen magas, a verseny pedig nagy a kórházak között. A Honvédkórház még így is kivételes helyzetben van, a kimagasló szakmai munka miatt az intézetbe presztízs bekerülni rezidensként.

„Óriási ezen a téren is a kereslet, a Honvédkórház pedig jó ajánlólevelet jelent, s ezért is szeretnénk megtartani a katonaorvosokat. Inspiráló tényező lehet a jövedelem (amiben segít az életpályamodell illetményátalakítása), a feladatrendszer, hiszen a szakmai kihívás óriási motiváció, valamint a szakmai központok tevékenysége. Utóbbi tekintetében a kórház azért is speciális, mert nemcsak az elődintézmények, de azok szakmai kultúrája is összeolvadt, így olyan szakmai központok alakulhattak ki, amelyek Magyarországon kimagasló teljesítményt nyújtanak" – jegyezte meg a parancsnok.

Jellemző az MH EK működésének összetettségére, hogy amikor arról kérdeztük Szabó István vezérőrnagyot, melyik eredményükre a legbüszkébb a tavalyi évből, nem tudott választani, inkább sorolni kezdte a sikereket.

„Kimagasló teljesítmény volt a határ menti teendők ellátása úgy, hogy közben az MH EK zökkenőmentesen működött tovább. Mindenki tudta a dolgát, mindenki érezte a feladat fontosságát. Gazdasági téren hatalmas eredmény, hogy az év végére sikerült 2 milliárd forint alá csökkenteni az adósságunkat. Ez még mindig soknak tűnik, de ne feledjük, ez a szám 2012-ben még 8 milliárd volt. Ebben persze minden benne van, az állami konszolidáció, a fenntartó által biztosított források, de akkor is jelentős eredmény. A nyertes 1,7 milliárdos EU-s pályázat szintén kiugró siker, ahogyan az is, hogy be tudtuk fejezni a Károlyi Kórház integrációját. Új dolgokba is kezdtünk. Megteremtettük a távleletezés technikai alapjait, hogy orvosaink otthonról is végezhető munkájával a benti ügyeleteket tehermentesítsük. A fizikai alkalmassági rendszert rugalmasabbá és gyorsabbá tesszük. Kidolgoztuk az úgynevezett honvéd testalkati programot, amelyre óriási igény mutatkozik, így a siker kódolva van az alakulatoknál" – sorolta a tábornok.

Szabó vezérőrnagy hozzátette mindehhez: az eredmények csak azt igazolják, hogy az irány jó, de nem pihenhetnek, minden területen folytatniuk kell a megkezdett munkát. 2016-ban a gazdálkodás racionalizálása továbbra is kiemelt feladat, miként a struktúraváltás végleges lezárása is.

A parancsnok ars poeticája szerint a legnagyobb kihívás nem egy cél elérése, hanem az elért eredmény és a teljesítmény színvonalának megtartása.

„Folyamatosan alkalmazkodnunk kell a dinamikusan változó környezethez. Teljesen speciális helyzetben vagyunk. Nálunk nincs ünnep vagy hétvége, csak folyamatos szolgálat. Ha hibázunk, annak azonnali következményei vannak, ezért rendkívül átgondoltan kell eljárnunk, hogy a hibaszázalékot a minimumon tartsuk. Azonnali visszaigazolásunk van minden döntésünkről, és ha bármin változtatunk, rögtön tudjuk, helyesen döntöttünk-e. Sajátosan működünk: itt nincs gyakorlat, élesben megy minden" – zárta a beszélgetést Szabó István vezérőrnagy.

Fotó: Tóth László

Forrás: Magyar Honvéd 2016. február