A Nobel-díjas írónő egyik leghíresebb könyvét a Zrínyi adta ki Magyarországon

Szöveg: honvedelem.hu/Zsalakó István | 2015. október 11. 7:31

A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics kapta idén az irodalmi Nobel-díjat. A híradások beszámoltak róla, hogy világszerte az egyik legismertebb műve A háború nem asszonyi dolog című könyv. A HM Zrínyi Nonprofit Kft. szervezeti keretein belül működő Zrínyi Kiadó nyilvántartása szerint 1988-ban a jogelőd Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó gondozásában jelent meg ez a kötet magyar nyelven. Akkor még senki nem sejtette a Kerepesi úti objektumban, hogy egy későbbi irodalmi Nobel-díjas alkotását gondozzák.

A könyvet Kulcsár Valéria fordította magyarra, aki a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének docense. Kutatási területe a római császárkor barbár népeihez kötődik. Az elmúlt 27 évben számos ásatáson vett részt, temérdek kutatást folytatott, rengeteget publikált. Ám hosszú idő távlatából is emlékszik még a könyvre, meg is van a polcán.

Kulcsár Valéria az 1980-as években belső recenziókat készített egy-egy kiadásra kiszemelt könyvről, ezzel segítve a kiadói döntés előkészítését. Szvetlana Alekszijevics munkáját azonban nem recenzálásra, hanem fordításra kapta meg. Ma is emlékszik, hogy a könyv mély nyomokat hagyott benne.

„Ez nagyon megrázó könyv volt – emlékezik. – Én a Szovjetunióban töltöttem a gyerekkorom egy részét. Ekkoriban az ottani ifjúságot a háború kultuszában nevelték. Rengeteg háborús film és könyv volt, veteránok jártak előadásokra az iskolákba. Az emberekben nagyon frissen éltek a háború borzalmai még a hetvenes években is. Tehát elég sok élmény ért engem is ahhoz, hogy egy idő után már szenvtelenül fogadjam be ezeket. Ez a könyv azonban megrázó volt, hiszen nem a hősiességen és a pátoszon van a hangsúly. Női sorsokat mutat be az írónő, vérrel, sárral, s olyan szörnyűségekkel, amelyeket nők élnek át, és ezeket női szemmel láttatja. Más dimenzióból közelíti meg az életet és a halált is…"

A könyv magyar kiadásának szerkesztője Eszes Máté volt, aki később, a rendszerváltás után a kiadó igazgatója lett. Őt telefonon sikerült elérnünk.

„A Zrínyi Kiadónak természetesen semmi köze a Nobel-díjhoz, de nagy öröm számomra, hogy a három évtizeddel ezelőtti szerkesztők hozzájárultak ahhoz, hogy sok ezer magyar emberhez jusson el egy olyan könyv, amely súlyosan nyomott a latban, amikor Svédországban az idei irodalmi Nobel-díj sorsáról döntöttek – fogalmazott Eszes Máté.