„A tehetséggondozás felemeli Magyarországot”
Szöveg: Podobni István | 2018. szeptember 2. 14:18„Aki valaha magáénak tudhatta a Pro Scientia Aranyérmet, az örök életre elkötelezte magát egy küldetés, egy tudás és egy életforma mellett” – mondta prof. dr. Padányi József vezérőrnagy a XIV. alkalommal megrendezett Pro Scientia Aranyérmesek konferenciáján, amelynek idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) a házigazdája.
Az egyetem tudományos rektorhelyettese kiemelte: bár az NKE monopolhelyzetéből adódóan egyik fő profilja a had- és a rendészettudományi szekció, az egyetem hallgatói megmérettetik magukat műszaki, valamint az állam- és jogtudományi szekcióban is. „Nem múlt el év, hogy Pro Scientia aranyérmes hallgatóval ne szaporodott volna egyetemünk polgárainak közössége" – hívta fel a figyelmet. Végül Padányi József sok sikert kívánt mindenkinek a tudományos pályán.
„Mi egy oldalon ülünk, Magyarország oldalán" – mondta prof. dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke. Kiemelte: a közösséget közel 30 éve hívták életre, 1988 óta 689 aranyérmes munkája lett elismerve a hazai tudományos közösségben. Az egyetemisták és főiskolások mellett azonban a középiskolások irányába is nyitott a társaság, a junior érem a fiatalabbak számára ad meghívót a kutatói pályára. Szendrő Péter rávilágított, hogy ezzel is az a céljuk, hogy a magyar felsőoktatás felé tereljék a tehetséges kamaszokat. Hozzátette, hogy ehhez elengedhetetlen a megfelelő egyetemi infrastruktúra. A professzor kitért a mentoráció fontosságára is: „enélkül nincs magyar tudomány." Az OTDT elnöke kiemelte, hogy az NKE-n komolyan veszik a tehetséggondozást, amelynek központja az Egyetemi Kiválósági Kerekasztal. „A tehetséggondozás felemeli Magyarországot."
Dr. Harsány Szabolcs Gergő, a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának elnöke rövid beszédében köszöntötte a megjelenteket. Kifejtette, hogy a közösség az elmúlt évek során számos tagot elvesztett, így új hagyományt teremtenek: egyperces néma csenddel emlékeznek meg az elhunyt tudósokról.
A köszöntőbeszédeket előadások követték, ahol az NKE kiválóságai engedtek betekintést kutatásaikba a megjelent közönség számára. Prof. dr. Kiss György a munka jövőjét vette górcső alá. Az MTA I. levelező tagja történeti áttekintéssel kezdte előadását, amelyben az antik Rómától mutatta be a munka szabályozását és társadalmi megítélését egészen napjainkig. Az évszázados fejlődés során a munka átalakult, a státusz helyett egyre nagyobb szerepet kapott az individuum és a szerződés. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője felhívta a figyelmet, hogy az állami beavatkozás elkerülhetetlen volt: kérdés azonban, hogy milyen legyen ez a szabályozás. Mai változó világunkban a munka is átalakul, így a konzervatív jogi szabályozásnak utol kell érnie a progresszív fejlődést. A jövőt tekintve a professzor kifejtette, hogy az egyes tevékenységek eltérőek lesznek, a vállalkozások nem lesznek összehasonlíthatók, valamint a munkaerő igényei sem azonosak. Így három perspektívát vázolt fel Kiss György: a tradicionális munkaviszony, amely a munkabérleti szerződésen alapszik, fent fog maradni, azonban egyre nagyobb szerepe lesz a munkaerő-kölcsönzésnek. A digitális platformok szerepe felértékelődik a foglalkoztatás témakörében, azonban a „sharing economy"-nál, mint például az UBER szabályozásánál is felmerült a kérdés, hogy ki a munkáltató és milyen szerepben. Végül a „relational contract"-ra hívta fel a figyelmet a professzor, amely egy befektetési szerződés, kényszerközösség. Ekkor a szerződés fenntartása a felek hosszú távú érdeke. Kiss György rávilágított, hogy bár azt gondoljuk, hogy a munkaerőpiac fő pillére a szociális biztonság és a szolidaritás, ez a valóságban nincs így. „Szolidaritás nincs a társadalomban, ezt ki kell kényszeríteni" – idézte a professzor. Összegzésében kiemelte, hogy a munkaerő-gazdálkodásnak egyre nagyobb szerepe lesz a jövőben, valamint hogy a globalizált világban mindig lesznek nyertesek és vesztesek: kérdés, hogy hagyjuk-e, hogy az így kialakuló elszegényedés romba döntse a világot.
Padányi József a Zrínyi-kutatások újabb eredményeit mutatta be. Ismertette, hogy a Zrínyiek központi szerepet töltenek be az NKE életében, a jogelődintézmények számára meghatározó jelkép a család öröksége. A kutatásnak számos fókusza volt. Szigetvári Zrínyi Miklós szablyájának történetét sikerült új aspektusba helyeznie az egyetemi kutatócsoportnak: a Bécsben lefolytatott vizsgálatok során kiderült, hogy a szablyát sokkal hamarabb készítették, az államférfi I. Miksa koronázásakor viselhette. A szablyát sikerült a legmodernebb technológiával megvizsgálni, így pontos replikát készíthettek az egyetem számára. Zrínyi Miklós szablyája bevonult az egyetem jelképei közé, a doktoranduszhallgatók a szablya előtt tesznek esküt.
A kutatás másik pillére a Zrínyi-árok. Padányi József kifejtette, hogy ez Zrínyiújvár mellett egy újabb védelmi vonal volt: az árok kötötte össze a Mura folyót a Kanizsa-patakkal. Mára az árok nyomai eltűntek, azonban a történeti feljegyzések és térképek homályos utalást tesznek rá. A kutatócsoportnak sikerült korszerű LIDAR technológiával felvételeket készíteni, amelynek keretében légi scanneléssel feltérképezték a talaj állapotát. A vizsgálatok kimutatták, hogy a Zrínyi-árok valóban létezett, amely újfent bebizonyítja, hogy Zrínyi Miklós mekkora áldozatot tett a haza szolgálatában.
Fotó: Szilágyi Dénes