A téli hadjárat – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2020. május 15. 18:08Az érsekújvári erőd török kézre kerülése után a Habsburg uralkodó, I. Lipót császár (1658–1705) lépéskényszerbe került. Miként a Velencei Köztársaság bécsi követe éles szemmel észrevette: „a császáriak mutatni akarnak valamit a világnak, de a törököt nem szeretnék harcra serkenteni.” Ehhez az állásponthoz kiválóan illeszkedett a Zrínyi Miklós által szorgalmazott téli hadjárat terve.
Az offenzíva 1664. január 21-én indult Zrínyi-Újvár mellől. A horvát bán vezetése alatt mintegy 20 ezer katona készült a harcra; köztük voltak a francia orientációjú német fejedelemségeket tömörítő Rajnai Szövetség erői is, melynek élén Wolfgang Julius Hohenlohe gróf állt. E nagy létszámú sereg ellen a tél legkeményebb szakaszában nem tudtak eredményesen fellépni a szétszórt török csapatok. A támadók gyors egymásutánban elfoglalták Berzencét, Babócsát, illetve a Dráva menti török hadikikötőt, Barcsot. Lerohanták a kanizsai vilajet központját, Pécset is, a várba szorult oszmán katonaság azonban makacsul tartotta magát. Hohenlohe a gyalogsággal nekilátott az erősség ostromához, Zrínyi pedig a lovasokkal Eszékig előretörve 1664. február 2-án felégette a Dráva több kilométernyi árterén átvezető hatalmas hadihidat.Az átkelő pusztulásával megszűnt az összeköttetés a török kézben levő magyar és horvát területek között, ráadásul a helyreállítási munkálatok befejezéséig nem kellett tartani az oszmán főerők magyarországi bevetésétől sem, hiszen a folyón máshol nem lehetett nagyobb létszámú sereget (illetve az ahhoz tartozó ágyúk és szekerek százait) átjuttatni. Kanizsa körül ezzel bezárult a kör. Katonai szempontból ez volt a hadjárat legfontosabb eredménye.Történelmi sikerA 26 napig tartó offenzíva során a támadók több mint 200 kilométer mélységben hatoltak be a hódoltság területére; párját ritkító haditett volt ez, hiszen például a korszak kiemelkedő képességű hadvezére, a francia Henri de La Tour d’Auvergne-Bouillon marsall, Turenne várgrófja az 1674-es elzászi téli hadjárat során mindössze feleekkora távolságot tett meg. Zrínyi akciója politikai szempontból is óriási jelentőséggel bírt: a sikerre építő propaganda (amiből maga a bán is kivette részét) felgyorsította a Regensburgban ülésező német–római birodalmi gyűlés döntését, s az végül megszavazta az I. Lipót császár által a török háborúhoz kért katonai támogatást. Európa a magyarországi eseményekre figyelt, XIV. Lajos francia király, a pápa és a Rajnai Szövetség elnöke is elismerését fejezte ki Zrínyinek, aki a téli hadjáratról visszaérkezve szinte azonnal blokád alá vette Kanizsát.
További részletek a Magyar Honvéd magazin május 15-én megjelenő számában!
