Ahol első a növendék

Az igazából nem hír, hogy a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium pályaválasztási nyílt napot tartott november 24-én. Hiszen minden évben szerveznek hasonló rendezvényt. Az azonban már érdekes, hogy az előre várt 150-200 látogató helyett 80 településről közel 500-an voltak kíváncsiak az oktatási intézményre és arra, hogy miként lehet bekerülni az ország egyetlen honvéd középiskolájába.

Hétszeres túljelentkezés

Egy-egy iskolai nyílt napnak általában mindig ugyanaz a – valljuk be őszintén, kicsit unalmas – forgatókönyve: igazgatói tájékoztató, beszélgetés a tanárokkal, a termek megtekintése. A debreceni rendezvény is hasonlóan kezdődött, ám Berkecz Gábor, az iskola igazgatója már a második mondatával felvillanyozta a nyílt napra érkező 7-8. osztályos diákokat és szüleiket. Elmondta: a honvéd középiskolába tényleg nagyon nehéz bekerülni! Nem elég a jó tanulmányi eredmény, a központi felvételi vizsga sikeres teljesítésén túl még meg kell felelni a kemény fizikai felmérőn és egy pszichológiai beszélgetésen is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető: csaknem hétszeres a túljelentkezés, az évfolyamonkénti 50 helyre. Cserébe ez az az intézmény, ahol valóban az első a diák, ahol a katonai nevelők és a tanárok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fiatal érettségi vizsgát tegyen, és jó eséllyel induljon neki a továbbtanulásnak.

Az iskola tanárai és diákjai (vagyis ahogy itt nevezik őket: növendékei) idén is arra készültek, hogy „mindent beleadva" mutatják be az intézményt az érdeklődőknek. Ennek érdekében fegyverzettechnikai bemutatóval, vadászrepülőgép-szimulátorral, az iskolában zajló elektronikai oktatás demonstrálásával, valamint látványos systema és szablyavívás bemutatóval készültek. Meg is telt az iskola tornacsarnoka, amikor a növendékek a különféle önvédelmi technikákat, valamint vívómozdulatokat mutatták be a nyílt napra érkezőknek.

„Az iskola egyre népszerűbb az általános iskolás gyerekek körében" – mondta érdeklődésünkre Berkecz Gábor, aki szerint ennek, bármilyen furcsa is, de az is oka lehet, hogy intézmény pedagógiai alapelve a „poroszos napirend és szigor, de megértő és támogató környezet". Mindezt a Magyar Honvédség alakulataitól az iskolába vezényelt, szakmai tapasztalattal és pedagógiai végzettséggel rendelkező katonai nevelőtanárok, valamint a civil szaktanárok segítségével érik el. Az eredmény pedig önmagáért beszél. „Évről-évre, az országos kompetencia mérésen az iskola jóval az országos átlag fölött teljesít" – hangsúlyozta az igazgató.

Szigorú napirend, kötelező a bentlakás

Az intézménybe jelentkezők számára jó tudni: azzal, hogy valaki a Kratochvilt jelöli meg a továbbtanulási lapon, még nem kötelezi el magát a katonai pálya iránt. A felvételt nyert diákoknak ugyanis nincsen katonai jogállásuk. Ennek ellenére a végzősök többsége valamilyen formában a honvédelmet választja hivatásként. „Akadnak, akik rögtön az érettségi után, néhányan pedig az intézmény civil, elektronikai technikusi végzettséget adó ötödik évfolyamát követően döntenek úgy, hogy jelentkeznek tisztképzésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, altisztképzésre az MH Altiszti Akadémiára, vagy szerződéses legénységi állományú katonaként kívánják a továbbiakban szolgálni a hazát" – tudtuk meg.

Berkecz Gábor elmondta azt is, hogy az iskola növendékei számára – még a Debrecenben élőknek is – kötelező a bentlakás, hiszen csak így tudják nevelési alapelvüket megvalósítani. Ebből azonban soha semmiféle problémájuk nem volt, a diákok tudomásul veszik, hogy egy katonai középiskolában bizonyos dolgokról le kell mondaniuk. Szoros napirend szerint élnek, a délutánonkénti egy-két órát leszámítva általában csak a hétvégéken van szabadidejük, aki ilyenkor úgy dönt, hogy nem utazik haza, hanem a kollégiumban marad. „A legújabb iskolapszichológiai kutatások eredményeit figyelembe véve – ami szerint a 14-17 éves korosztály fizikai és szellemi teljesítőképességére a későbbi kelés és iskolakezdés pozitív hatással van – változtattunk egy kicsit a napirenden" – mondta az igazgató, hozzátéve: az ébresztő 7 órakor van, a 8:30-as iskolakezdésig reggeli torna, reggeli, tisztálkodás és körletszemle foglalja el a diákokat, a tanítás pedig a pénteki napokat leszámítva 15:30 óráig tart. Délután kötelező és egyéni szilencium (utóbbit jó esetben szabadidőként vagy sportolásra is felhasználhatják a növendékek), szerepel a napirendben, majd pedig esti körletszemle és 21:30-as takarodó zárja a napot.

Az igazgató szerint a „poroszos szigornak" megvannak az eredményei is. Az elmúlt években az iskola számos diákja ért el szép sikereket különféle tanulmányi- és sportversenyeken. Sőt az idei tanévre meghirdetett Béry Balogh Ádám középiskolai ösztöndíjat az iskolából 29 növendék nyerte el. A szülők sem bánják gyermekük katonás nevelését. Berkecz Gábor gyakran kap email-eket a növendékek szüleitől, akik többsége dicséri az iskola nevelési módszereit. „Hálás vagyok a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium minden pedagógusának, katonai nevelőjének, amiért egész évben ott álltak a gyerekem mellett. Mert ebben az iskolában igazi pedagógusok dolgoznak. Itt a gyerek nem csak egy darab, hanem egy önálló egyéniség és mindenkire odafigyelnek. Büszke vagyok, amiért részesei lehetünk ennek a családnak. Köszönjük Kratochvil!" – írta egyikük. „Tisztelt Igazgató Úr! Szeretném megköszönni Önnek és tanárainknak ez évi munkájukat! Köszönjük a rengeteg lehetőséget (francia út, Szolnok, Balaton), amivel gyermekem életét és tanulmányait segítették! Köszönöm szépen!" – fogalmazott egy másik szülő.

Jó döntést hoztak

A már itt tanuló növendékek is úgy gondolják, hogy jó döntés hoztak, amikor a Kratochvilbe jelentkeztek továbbtanulni. A 11. évfolyamos Szabó Valentin szerint az iskolának az a legnagyobb előnye, hogy már az első pillanattól fogva felnőttként kezelték. „Motivál az is, hogy viselhetem a formaruhát, jó érzés, hogy ehhez a közösséghez tartozom" – mondta.

Az ugyancsak a 11. évfolyamra járó Kiró Szilvia számára teljesen egyértelmű volt, hogy a honvéd középiskolában jelentkezik továbbtanulni, hiszen az édesapja, a bátyja és a keresztapja is katona. Sőt, a barátja is katonának tanul, tavaly a Kratochvilban végzett, most pedig elsőéves Szentendrén, az MH Altiszti Akadémián. „Mikor kiderült, hogy felvettek Debrecenbe, az egész szolnoki laktanya gratulált apukámnak" – mesélte Szilvia, aki az érettségi után a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a katonai vezetői szakon szeretné folytatni tanulmányait.

A 10. évfolyamos Méhes Roland a kárpátaljai Viskről érkezett a cívisvárosba tanulni, kettős állampolgárként nyert felvételt az iskolába. „Szüleim nem tervezték azt, hogy katona leszek, amikor megtudták, hogy ezt az iskolát választottam, szó szerint megdöbbentek" – mondta a fiatal növendék, aki úgy véli, hogy nagyon sokat változott az elmúlt másfél évben, de csak előnyére.

Hasonlóan gondolkodik, a 11-ikes Sztupák Daniil is, aki bár Budapesten lakik, a Kárpátalján született, édesapja pedig Nigériai. Mint mondta: ebben az iskolában megtalálta a számítását. Egyelőre még nem tudja, hogy hol szeretne továbbtanulni, de az biztos, hogy katonaként képzeli el a jövőjét.

A kilencedikes Pongor Norbert egy évvel ezelőtt maga is részt vett az iskola nyílt napján, s egyáltalán nem bánta meg, hogy a Kratochvilbe vették fel. „Apám mindig azt szerette volna, hogy katona legyek. Remélem, hogy teljesül az ő és az én álmom is" – mesélte.

Az ország minden tájáról érkeztek…

A Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium nyílt napjára érkezők többsége természetesen arra volt kíváncsi, hogy milyen feltételekkel lehet továbbtanulni az iskolában. Közéjük tartozik a Szigetszentmiklóson élő Kerekes Kitti Brigitta, akinek ugyan még csak jövőre kell döntenie a pályaválasztásról, mégis részt vett a programokon. „Kifejezetten érdekelt a közelharc-bemutató, hiszen magam is foglalkozom küzdősporttal, ju jitsuzom" – mondta.

A vásárosnaményi Gajdos Balázs számára viszont már ismerős az iskola, hiszen a testvére is ide jár, a végzős évfolyam növendéke. Mint elárulta: jövőre szeretné ő is magára ölteni a formaruhát, s úgy véli, erre jó az esélye, hiszen megvan a szükséges tanulmányi átlaga, a fizikai felmérőt pedig biztos, hogy teljesíteni fogja.

A Budapestről érkezett Szabó Patrik csak az egyik osztálytársát kísérte el Debrecenben, ő egyelőre még nem gondolkodott azon, hogy katonai pályára jelentkezzen, de a látottak alapján még az is elképzelhető, hogy megjelöli a felvételi lapon a Kratochvilt, legfőképpen azért, mert „sok jó csaj jár a suliba"- mondta nevetve.

A szolnoki Somfai Anita pedig „igazából csak egy napot lógni szeretett volna a suliból", ezért ült vonatra és utazott Debrecenben. Mint mondta: valójában közgazdász szeretne lenni, bár azt is tudja, hogy a „seregen belül is szükség van pénzügyi szakemberekre", tehát még az is lehet, hogy egyszer kiköt a „katonák világában".

Dióhéjban az iskoláról

A nyílt nap programjának végéhez közeledve arról beszélgettünk Berkecz Gáborral, hogy miért is olyan népszerű az általános iskolás diákok körében a debreceni honvéd középiskola? Az igazgató úgy gondolja: a sikert annak köszönhetik, hogy „a mai magyar társadalomban szükség van az egykori katonai kollégiumok mintájára működő oktatási intézmény munkájára." Ez már alig pár évvel azután kiderült, hogy a 2000-res évek közepén megszűnt az utolsó, a győri katonai kollégium.

Hogy miért éppen Debrecen lett az újjászülető középfokú oktatás helyszíne? Az igazgató szerint ehhez kellett néhány szerencsés véletlen is. Egyrészt az 1990-ben megszűnt elektronikai tiszthelyettes-képző iskola egykori épületeibe beköltöző Gábor Dénes Elektronikai Szakközépiskola és Kollégium közvetlen szomszédságában a debreceni katonai alakulat laktanyája található. Másrészt 2009-ben a Bocskai-dandár akkori parancsnoka, dr. Böröndi Gábor dandártábornok úgy gondolta, érdemes lenne felvenni a kapcsolatot az intézmény vezetésével és meggyőzni őket arról, hogy a KatonaSuli-program keretében a honvédelmi fakultáció és a katonai alapismeretek tantárgy oktatása mind az alakulatnak, mind pedig az iskolának előnyére válhat. Igaza volt, már az első évben 60 diák vette fel a tantárgyat.

„2011-2013 között az iskola működését a Honvédelmi Minisztérium egy egyedi támogatási rendszerrel segítette. Az elért eredmények és tapasztalatok alapján pedig – 2013. augusztus 1-jével – átvette az iskola fenntartói jogát" – mondta az igazgató, akitől megtudtuk az is, hogy az egykori kitűnő, az első világháborúban is szolgált katonatiszt nevét 2014. augusztusában vette fel az iskola.

Fotó: a szerző felvételei