Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Akik békében emberek voltak, most egymást fölfaló farkasok”

Szöveg: honvedelem.hu |  2016. július 5. 6:01

Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.

„Borzalmas dolgokat kellett megérnünk. Francia röpülőgépek Karlsruhe fölé szállnak és az ünneplő, békés polgárságra bombaesőt zúdítanak, néhány száz asszonyt és gyermeket meggyilkolnak, azután ezt a hősi sikert széjjeltelegrafalják a világba. Pedig mi emlékszünk a Courrières-i bányaszerencsétlenségre, amikor egy franciaországi szénbányában ezernél több munkást eltemetett a viheder (robbanást okozó metángáz-betörés – szerk.) és Németországból expresszvonaton rohant egy tanult mentőcsapat segiteni, menteni, testvéri támogatást nyujtani a szerencsétleneknek. Tudunk olyan eseteket is, hogy németek szerencsétlenségét franciák iparkodtak testvéri áldozatkészseggel enyhíteni. És ime, akik békében emberek voltak, most egymást fölfaló farkasokká váltak. (…)" – olvasható a Népszava a címoldalán.

1596016240

A lap beszámol a doberdói helyzetről is. „Tegnap délután az olaszok a doberdoi fensikon lévő arcvonalunk egyes részei ellen heves tüzelést inditottak. Este számos nehéz üteg tüzelt a Monte San Michele és a San Martino-terület ellen. Mintán ez a tüzelés az egész fensikra kiterjedt és a legnagyobb erősségig fokozódott, az olasz gyalogság támadásra indult. Most különösen a Monte San Michelén, San Martinonál és Vermeglianotól keletre igen heves harcok fejlődtek ki, amelyek még tartanak. Az ellenség összes előretöréseit részben ellentámadásokkal vertük vissza. A görzi hídfőnél az olaszok a Podgora-hadállásunk déli részét támadták meg. Behatoltak legelső árkainkba és újra kiüztük őket. A Brenta és az Etsch között különböző erősségű ellenséges osztagok sok helyen indultak uj arcvonalunk ellen. Ilyen előretöréseket a Monte Sebio szakaszán, (a Posino-völgytől északra) a Monte Teston, a Brand-völgyben és a Zugna-hegyháton visszavertünk. Ezekben a harcokban csapataink mintegy 280 olaszt fogtak el."

A Pesti Hírlapban olvashatunk a megkezdődött angol-francia offenzíváról: „az angol-francia offenziva hét napi tüzérségi előkészítés után 40 kilométer szélességben július elsején megkezdődött."

A lap későbbi számából kiderült, hogy az angol-francia offenzíva, azaz a somme-i csata első két napja után a helyzet már jóval tisztábban áttekinthető. „A német, francia és angol jelentések egybevetésével meg lehet állapítani, hogy a franciák a Sommetól Asservillersig terjedő szakaszon eljutottak a németek második vonaláig, amelyekben több helyen megvetették lábukat. Ez a frontszakasz hat kilométernyi szélességü."

(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Takács Vivien készítette.)