Akit nem felejtenek el, az örökké él!

Szöveg: Magó Károly | 2013. március 21. 19:30

Február 19-én Gersy Tamás főhadnagy (nyugállományú őrnagy), a 101/3. vadászszázad pilótája csatlakozott az „égi kötelékhez”. Repülőpályáját először egy háborús sérülés, majd a politika törte ketté. Az elsőből, ha nem is teljesen, de felépült, a másodikból azonban sosem tudott.

Kötelességtudó katonaként, amikor szükség volt rá, mindig ott volt.
Ott volt a „pumások" között, amikor szembe kellett szállni az amerikai kötelékekkel. Harcolt
bátran. Ott volt, amikor tapasztalt pilótákra volt szükség az új magyar légierő felépítéséhez. Az
Országos Magyar Repülő Egyesület (OMRE) kiképzője lett és átadta a tudását, tapasztalatait.
Ott volt, amikor az új világrend úgy döntött, nem kellenek a háborús pilóták. Emelt fővel tette
le a botkormányt.
Ezeket mindenki elfelejtette, nem hálálta meg senki a szolgálatait. Ott volt, amikor a kitelepítés elől meg kellett szöktetni a feleségét. Csak ezt hálálta meg az
élet: 64 év házassággal, szeretettel, két gyermekkel.

Halála után katonák kísérték őt utolsó útjára, mert ez mindenért kárpótolta, amit a sors
elvett tőle. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis egyenruhásai és az MH 59. Szentgyörgyi Dezső
Repülőbázis pilótái voltak az utolsó kísérői. Elöl a vezér, az egykori „pumás" főhadnagy,
majd a katonák.

Tamás bácsi! Hogyan felejthetne el a családod? Hiszen szerettek, büszkék voltak rád, hogy a pilótamúltad
miatti mellőzöttséget egyenes gerinccel viselted.
Hogyan felejthetne el a somogyi kisközség, Kereki? Az 1944. június 16-án lezajlott légi harc
megemlékezésein ott voltál, amíg az egészséged engedte. Te voltál az, akit egy egész falu
vastapsa köszöntött!
Hogyan felejthetnének el azok a pilóták és repülő-műszaki katonák, akiket meglátogattál a
kecskeméti betonon? Szívesen körbevezettek, megmutatták a mai légierőt, örültek neked.
Hogyan felejthetnének el azok a kis srácok, akik olvasnak rólad Tobak Tibor Pumák földön,
égen című könyvében? Sehogy, hiszen ti voltatok a rendszerváltás utáni időszak katona
példaképei a fiatalok előtt.
Hogyan felejthetnénk el mi, akik a repüléstörténetet kutatjuk? Mi mindig emlékezünk rád és
a többi „pumásra", ezért örökké éltek!