Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Alakulat születik – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2015. október 5. 11:07

A második világháború befejezését követően Magyarországon szinte azonnal megalakultak a mai tűzszerészek jogelődjeinek számító aknakutató munkás szakaszok, amelyek feladata a harcokból visszamaradt robbanószerkezetek hatástalanítása volt.

1596001842
A tűzszerészek hetven éves történetét bemutató könyvet jelentetett meg szeptemberben a Zrínyi Kiadó, a kötet szerzői magazinunk olvasóinak is felelevenítik a fontosabb eseményeket.

– Bár tűzszerész munkát már a második világháború előtt is végeztek a magyar haderőben, sőt, a szó eredete egészen az Osztrák–Magyar Monarchiáig, az 1800-as évek végéig vezethető vissza, a tevékenység szervezetszerűen csak 1945 után jelent meg, a légoltalom kötelékében – mondja Posta Lajos nyugállományú őrnagy. A szerző maga is tűzszerészként szolgált, az MH 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezred (MH 1. HTHE) korábbi felderítő, illetve kiképzési főnöke is volt néhány évvel ezelőtti nyugdíjazásáig.

– A légoltalmi tűzszerész szolgálatot – amelynek fő feladata a szövetséges légi támadásokat követően a fel nem robbant bombák hatástalanítása és összegyűjtése volt – német mintára szervezték meg. A háború befejezését követően az első időszakban az aknák felszedése jelentette a legnagyobb kihívást. Azok az önkéntesek, akik ezt a munkát végezték, csak minimális képesítéssel rendelkeztek, felszerelésük pedig még a hozzáértésüknél is hiányosabb volt. Eszközeiket, szúróbotjaikat, dobókörtéiket például saját maguk készítették.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin október 9-én, pénteken megjelenő számában!)