Alkalmazott tudomány

A viszonylag új csoport tevékenységi körének komoly múltja van. A Honvéd Vezérkaron belül az 1950-es évektől kezdve működött hasonló jellegű kutatóhely. Azonban a 2000-es évek elején a Magyar Honvédség komoly átalakításon esett át, így ez a szervezet is megszűnt, és tizenhárom évnyi csend következett. A tudományos élet megújításának szükségességét felismerve dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke két esztendővel ezelőtt javaslatot tett a HVK TKH létrehozására, s a Honvédelmi Minisztérium megadta erre a lehetőséget. Az MH Kiképzési- és Doktrinális Központ bázisán megteremtett kutatóhely számos funkciót lát el. Eredményeik némelyike bárki számára látható, de több olyan munkájuk is létezik, amelyekhez csak speciális engedéllyel lehet hozzájutni. Ha röviden kellene összefoglalni rendeltetésüket, a kutatóhely szakemberei a Magyar Honvédség feladatainak ellátását tudományos háttérmunkával támogatják. Ebbe a körbe a csapatkiképzéssel kapcsolatos kutatómunkától kezdve a tapasztalatok feldolgozásáig gyakorlatilag minden beletartozik. Egyik legfontosabb tevékenységük az, hogy tudományosan alátámasztott, naprakész információkkal álljanak a vezérkar, illetve a minisztérium rendelkezésére.

– Kiemelt kutatóterületünk a hadtudomány, a biztonságpolitika, a migráció, valamint a honvédség, ezeken belül is a vezérkar számára napi aktualitással bíró témák. Ezért készítünk különböző ország-tanulmányokat, ország-ismertetőket, elemzéseket. Vannak nyílt és nem publikus anyagaink, előbbieket a hazai egyetemek, főiskolák is használják kiegészítő jegyzetként, kötelező vagy ajánlott olvasmányként – vázolja Besenyő ezredes a vezetésére bízott csoport prioritással bíró feladatait.

Háttérelemzések, prognózisok

A munka fontossági sorrendjét természetesen a globális aktuálpolitikai események és a hazai, elsőbbséget élvező feladatok szabják meg. Besenyő ezredes a tudományos alapossággal elvégzett elméleti munka gyakorlati hasznosítására hívja fel a figyelmet.

– Elsősorban azon földrajzi területek szociális, gazdasági, vallási, kulturális, hadászati és politikai hátterével foglalkozunk, ahol a Magyar Honvédség is jelen van, vagy Magyarország valamilyen módon érdekelt az adott régióban. Egyik, most készülő könyvünket például a kurdokról írjuk, hiszen a magyar katonák éppen kurd területen szolgálnak Irakban. Ahhoz, hogy az ottani tevékenységünket mindenki megalapozottnak tekintse, a katonáknak rengeteg háttér-információra van szükségük a területről és az ott lakókról egyaránt – jegyzi meg a kutatóműhely vezetője.

Miért olyan lényeges, hogy egy külszolgálatra készülő katona tényekkel és adatokkal alátámasztott ismereteket is kapjon a fegyver mellé? A válasz logikus és nyilvánvaló.

– A misszióba tervezett katonák már jóval az indulás előtt kézhez kaphatnak olyan naprakész információkat, amelyek birtokában sokkal könnyebben végezhetik külföldi tevékenységüket. Éghajlat, kultúra, vallás, történelem, a szemben álló fegyveres felek motivációja és felszereltsége – mind olyan ismeret, amely jelentős mértékben megkönnyíti a felkészülést a külszolgálatra. A kutatóhely által összeállított ország-ismertetőből készítették fel a Közép-afrikai Köztársaságban működő ENSZ-műveletbe kiküldött katonáinkat is. A tőlük kapott visszajelzések rendkívül pozitívak, a kint szolgálók kivétel nélkül lényeges információkat tartalmazó, hasznos munkaként értékelték a kiadványt – sorolja az ezredes.

A jövőt tekintve talán a legfontosabb kontinens Afrika. Miután az elmúlt években egyre több szövetséges, NATO- és ENSZ-művelet zajlik a térségben, s ezek némelyikében magyar katonák is érintettek, a vezérkar kiemelten kezeli az adott országokról készült aktuális elemzéseket.

– Vannak, akik jelenleg azt mondják, Afrika annyira nem lényeges, hiszen a Magyar Honvédség csak kis létszámú kontingensekkel, illetve egy-egy tanácsadóval, szakértővel vesz részt az ottani műveletekben. Ha azonban a jövőt próbáljuk meg modellezni, azt látjuk, hogy a kontinens országaiban zajló események globális hatást válthatnak ki. Azért is kell foglalkoznunk Afrikával, mivel a kutatóhely egyik feladata az, hogy a magyar katonai vezetés számára olyan elemzéseket készítsen, amelyekre a közeljövőben lehet szükség. Ezt figyelembe véve tudnak a vezetők minden részletre kiterjedő előzetes elgondolásokat és stratégiát kialakítani. Egyik legfrissebb projektünk például a Közép-afrikai Köztársasággal foglalkozik; ilyen jellegű munka húsz éve semmilyen nyelven nem jelent meg. Éppen ezért a Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központtal közösen kiadtuk a könyv francia nyelvű változatát is, amelyre már most nemzetközi igény jelentkezik. Készítettünk hasonló kiadványokat Egyiptomról, Szudánról, Kongóról, Csádról, Líbiáról, tehát valamennyi olyan országról, ahol magyar katonák vagy magyar érdekeltségek vannak. De említhetem jó példaként Malit is, amelyet önmagában nem lehet értékelni, szükséges hozzá a régióban zajló események ismerete. Ugyanez a helyzet Nigériával, amely a Boko Haram miatt került a figyelem középpontjába. Elkészítettük az afrikai terror- és szakadárszervezetekről szóló kiadványunkat is, amely hatvannégy ilyen jellegű csoporttal foglalkozik, a lehető legtöbb aspektusból világítva meg tevékenységüket. Ezt is hiánypótlónak tekinthetjük, hiszen a nemzetközi piacon nincs jelenleg hasonló anyag. Hogy mennyire fontos munkáról van szó, azt jelzi az is, hogy a szegedi kollégákkal közösen ezt a kiadványunkat is megjelentetjük francia nyelven, s már folynak a tárgyalások az angol nyelvű változatról is – foglalja össze a kutatások okait Besenyő ezredes.

Csapat a csapatokért

Egy kiadvány megszerkesztése, az azt megelőző kutatói munka természetesen több szakértőt igényel.

– Nincs olyan emberünk, aki ne szolgált volna misszióban, így nem mondhatja ránk senki, hogy nem tudjuk, miről beszélünk. Jelenleg tizenkét belsős munkatársunk van, nyolcan folytatunk tudományos kutatásokat. Szinte valamennyien tanítunk civil és katonai intézetekben. Ez a tudás és tapasztalat azonban önmagában még kevés lenne egy átfogó elemző kiadvány megjelentetéséhez. Komoly térképészeti munkára van például szükség, ebben az MH Geoinformációs Szolgálat szakemberei vállalnak oroszlánrészt. A kutatóhely belsős munkatársai mellett külsős kutatóink is vannak; ők részben önkéntes műveleti tartalékosok, részben már nyugállományú, ám aktív korukban tudományos területen dolgozó munkatársak, akik akkora tapasztalattal rendelkeznek, hogy tudásukat vétek lenne nem felhasználni. Közéjük tartozik professzor dr. Szabó Miklós altábornagy, dr. Gáspár Tibor vezérőrnagy, dr. Kis-Benedek József ezredes, dr. Földesi Ferenc ezredes – csupa olyan személyiség, akik az elmúlt évek során kiemelkedő szakmai munkájukkal hívták fel magukra a figyelmet. Megemlítem gyakornoki programunkat is, melyet cseppet sem veszünk félvállról. Sok helyről jönnek hozzánk a fiatalok: többek között az ELTE, a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem, a Veszprémi Egyetem hallgatóit fogadjuk. Hat hétig dolgoznak és kutatnak nálunk, a program zárásaként pedig egy minden szempontból elfogadható cikket kell leadniuk, amelyet meg is jelentetünk – mondja a kutatóhely vezetője.

A HVK TKH bizonyos szempontból egyfajta koordináló szerepet is betölt a Magyar Honvédség hasonló műhelyeinek mindennapjaiban.

– Az alakulatoknál működő tudományos kutatóhelyek tevékenységét is megpróbáljuk segíteni. Nem feladatot adunk, inkább irányt mutatunk. Szorosan együttműködünk ezen szervezetek kutatóival is, hiszen a saját kutatási területeikre ők látnak rá jobban, míg mi – a vezérkar révén – a stratégiai szegmensekkel tudunk jobban foglalkozni – hangsúlyozza az ezredes.

Az aktuális események elemzése miatt óhatatlanul felmerül a kérdés, befolyásolja-e a politika, a tematizált közélet a kutatóhely működését? Besenyő ezredes határozott nemmel felel, s rögtön a talán leghangsúlyosabb példával világítja meg a hátteret.

– Jelenleg egy migrációs könyvön dolgozunk, ezen a területen ugyanis rengeteg félreértés és téves információ kering. Sokan nem tudják a megfelelő kifejezéseket használni, keverik a migráns, gazdasági migráns, menekült szavakat, s ez kényes szituációkban nem szerencsés dolog. Mi nem szociológiai vagy civil szempontból közelítünk a témához, hanem biztonságpolitikai alapon, hazai szemszögből, amely természetesen érinti a Magyar Honvédség és a belügyi szervek tevékenységét is. Olyan témákat is feldolgozunk, amelyekkel eddig nem nagyon foglalkoztak. Ilyen például a magyarországi migránspolitika az arab sajtó tükrében, a migránsútvonalak, az embercsempész-hálózatok, a migráció gazdasági kihatásai, annak szociális és humanitárius vetülete, valamint a migráció és a terrorizmus kapcsolata. A téma rendkívül fontos, ahogyan a feldolgozása és a félreértések tisztázása is az. Igyekszünk olyan anyagot összeállítani, amely megtalálja a szakmai középutat a két véglet között, hiszen a migrációs jelenséget többnyire vagy elbagatellizálják vagy démonizálják. Ennek a korrekt szakmai hozzáállásnak az alapfeltétele, hogy távol állunk minden politikai érdektől vagy ideológiától. Feladatunk kizárólag arra korlátozódik, hogy szilárd szakmai alapokon nyugvó elemzésekkel segítsük a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium munkáját. Csak olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek tényekkel és információkkal alátámaszthatók – mutat rá a főtiszt.

A siker titka

A kutatóhely eddigi legnagyobb sikerét a közelmúltban érte el, az Iszlám Állam című elemzéskötettel. A könyv négy szerzője közül ketten (Besenyő János és Vogel Dávid) a kutatóhely állandó munkatársai, Prantner Zoltán külsős kutató, Speidl Bianka pedig (aki az MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központnál dolgozott) jelenleg a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. A könyv februárban kiadott 2500 példányát rekordidő alatt kapkodták el, s mivel igény továbbra is mutatkozik iránta, a Kossuth Kiadó a második kiadásban további 3000 kötetet dobott piacra. Hogy miért lett ennyire kelendő? Besenyő ezredes szerint több oka is van.

– Az aktualitásán túl, rendkívül szigorú kritériumok alapján megírt tudományos munkáról van szó, rengeteg jegyzettel és hivatkozással. Mindezek mellett (vagy ellenére) a közérthetőséget és az olvashatóságot is szem előtt tartottuk. A legfontosabb kulcs a sikerhez azonban az volt, hogy – szemben a hazai forgalmazásban is keringő néhány külföldi kötettel – mi speciálisan hazai szemmel vizsgáltuk az Iszlám Államot. Egy hazai szerző képes arra, amire egy külföldi nem: a magyar társadalom szempontjából, az itthoni aktuális eseményeket, sőt, a Magyar Honvédség iraki misszióját is figyelembe véve alakítja ki szakmai álláspontját. Volt olyan kiadó, amelyik azt mondta, ebből 500 példányt sem lehet eladni Magyarországon. Másfél hónap alatt rácáfoltunk erre az állításra. Ezt a szintet szeretnénk tartani. Jól meghatározott ütemterv szerint dolgozunk, két évre előre tervezünk, ám természetesen felkészültünk a váratlan feladatokra is. Sok munkánk van, de álljuk a sarat – zárja a beszélgetést Besenyő János ezredes.

Fotó: Dévényi Veronika, Galovtsik Gábor, Rácz Tünde és internet

Forrás: Magyar Honvéd 2016. május