Árnyjáték – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Az élénk nemzetközi figyelemtől kísért, 2018. június 12-i amerikai–észak-koreai csúcstalálkozó óta eltelt hónapokban nem történt komoly előrelépés a megállapodásban foglaltak végrehajtására, sőt, inkább a tárgyalások megakadását tapasztalhatjuk. Mindez joggal veti fel azt a kérdést, hogy valóban új korszak nyílt-e a két állam viszonyában? – írja „Árnyjáték – Észak-Korea játszmája az elszigeteltségből való kitörésért" című elemzése bevezetőjében dr. Háda Béla, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (NKE SVKK) tudományos munkatársa.

Tárgyalásra kényszerítve

Észak-Korea alapvető törekvése, hogy az 1950–53 között vívott koreai háborút lezáró tűzszüneti egyezményt végre békeszerződés váltsa fel, amely elismeri a phenjani kormányzatot. Felfogásuk szerint amíg ez nem történik meg, biztonságról nem lehet beszélni. Ennek kikényszerítése érdekében egyenrangú félként kellett fellépniük a fegyverszünetről szóló dokumentumot az ENSZ-csapatok nevében aláíró Amerikai Egyesült Államokkal szemben, amihez a két ország közötti elképesztő különbségek miatt mindössze egyetlen eszköz kínálkozott: a nukleáris fenyegetés.

Az USA egészen a legutóbbi időkig kevéssé volt hajlamos Észak-Korea igényeinek figyelembevételére, ami egyértelművé tette Phenjanban: a várt békemegállapodásra aligha kerülhet sor. Mikor az ország 2003-ban kilépett az atomsorompó-szerződésből és deklarálta nukleáris ambícióit, valójában már egy több évtizedes folyamat lépett záró szakaszába. 2006. október 9-én végre is hajtották az ország első kísérleti nukleáris robbantását, új szakaszt nyitva a Koreai-félsziget válságának történetében.

Az eddigi utolsó teszt során, 2017 szeptemberében működésbe hozott észak-koreai nukleáris robbanóeszköz hatóereje becslések szerint 100 kilotonna körül lehetett; ez igen kicsinek számít a hagyományos atomhatalmak jelentősebb, a hidegháború évtizedeiben lezajlott kísérleti robbantásaiéval összevetve. Érdekességét sokkal inkább az adta, hogy Phenjan állítása szerint ekkor már egy hidrogénbombát sikerült működésbe hozni, ami jelentős minőségi ugrást jelent a korábbiakhoz képest.

További részletek a Magyar Honvéd magazin január 11-én megjelenő számában!