Az életem árán is… – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2019. november 18. 13:22A katonák halál utáni, kitüntetéssel történő elismerése a 20. századig nem volt bevett szokás a hadseregekben. A legmagasabb brit érdemrend, a Viktória kereszt esetén is csak 1907-ben vezették be a posztumusz adományozás lehetőségét. Ám az első világháború okozta kataklizma és a hatalmas méretű veszteségek változást hoztak ezen a téren is.
Az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében sem volt ez másként, s eleinte az akkor még csak a legénységi és az altiszti állománynak adható vitézségi érmeket ítélték oda az elesett katonáknak. A legmagasabb fokozat, az Arany Vitézségi Érem első magyar adományozottjai között volt dr. Bertalan Zoltán, a császári és királyi 19. vadászzászlóalj hadapródja, aki 1914. augusztus 28-án, az orosz fronton halt hősi halált. A kitüntetési javaslat szerint: „Fiatal, kifejezetten energikus hadapród, aki már békeidőben is különösen kifejezte szorgalmát és a katonai foglalkozás iránti odaadását. Az iránta teljes bizalommal lévő és őt vakon követő legénységét aug. 23-án a legnagyobb bátorsággal és halálmegvetéssel vezette Stany-ban, csakúgy, mint két rohamban aug. 28-án Pawlower Walde-nál (pavlovi erdőnél) az ellenséggel szemben. A második rohamnál csapata élén abban az igyekezetben esett el, hogy alegységét minden körülmények között győzelemre vezesse."
A limanowai csata során is számos magyar haditett született, e tekintetben a harc végkimenetelét eldöntő nap, 1914. december 11. kitűnt a többi közül. Az orosz hadműveleti területen ekkor adományozták a legtöbb Arany Vitézségi Érmet magyar katonáknak: nyolcan érdemelték ki a kitüntetést. E harcok hevességét jellemzi, hogy a kitüntetettek közül öten hősi halált haltak és részükre posztumusz elismerés történt. Név szerint: báró Kazy József tartalékos zászlós, Kovács Gyula Kálmán őrmester, Nagy Kálmán őrmester, Varga János őrmester a császári és királyi 13. huszárezredből, valamint Palásti János őrmester a császári és királyi 9. huszárezredből.
De ha már a limanowai csatát említjük és a posztumusz kitüntetés a téma, akkor föltétlenül szót kell ejtenünk Muhr Ottmár ezredesről, aki a császári és királyi 9. huszárezred, a „Nádasdy-huszárok" parancsnoka volt. Huszárjai élén Muhr ezredes roham közben halt hősi halált december 11-én. Helytállásáért az uralkodó posztumusz a „limanowai" előnevet és a Lipót Rend lovagkeresztjét adományozta hadiszalagon a kardokkal.
További részletek a Magyar Honvéd magazin november 15-én megjelent számában!
