Szakaszvezetőként lett katona 35 évvel ezelőtt, idén a köztársasági elnök dandártábornokká nevezte ki. Pénzügyi munkatársként kezdte, ma ő a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatója. Ballainé Krikker Zsuzsannával, a Magyar Honvédség első női tábornokával beszélgettünk.
Ön az első női tábornok a Magyar Honvédségnél. Milyen érzés történelmet írni?
Valamiben elsőnek lenni mindig nagy dolog. Az út hosszú volt, de valóra vált. Mint egy amerikai álom, olyan ez a történet, amely azt sugallja, hogy minden lehetsz a hadseregben, ami csak akarsz. Az, hogy egyedül vagyok női tábornok, remélem csak a kezdet, hiszen a Magyar Honvédségben nagyon sok jól felkészült, kiváló képességű és vezetői kvalitásokkal rendelkező katonanő van. Humánpolitikai oldalról is fontosnak tartom, hogy a HM és az MH vezetése női tábornoki kinevezés mellett voksolt, hiszen a rendvédelmi szervezeteknél (rendőrség, katasztrófavédelem, büntető-végrehajtás) már régóta van egy- és kétcsillagos női tábornok. A női tábornok megjelenése a Magyar Honvédségben nemzetközileg is fontos lehet, hiszen már alig van olyan hadsereg, ahol ne lenne a legmagasabb rendfokozati kategóriában szolgáló katonanő.
Hogyan tudná röviden bemutatni katonai pályáját az Önt kevésbé ismerőknek?
A középiskolai érettségi után polgári alkalmazottként kerültem a nagykanizsai légvédelmi rakétaezredhez, ahol édesanyám is dolgozott. Évekig pénzügyi előadóként dolgoztam, majd 1985-ben lettem továbbszolgáló tiszthelyettes, Börgöndön. 1990-ben – szintén katona férjemmel együtt – Budapestre kerültem. A központi pénzügyi szolgálatnál szakmai előmenetelem folyamatos tanulást, továbbképzést követelt. A munka mellett másfél évtizeden át tanultam, szereztem főiskolai és egyetemi végzettséget, valamint speciális szakmai kvalifikációkat. Megfelelő végzettség nélkül a Magyar Honvédségben senki nem lehet tiszt, de nem kaphat magasabb beosztást sem.1993-ban neveztek ki főhadnagynak, 1997-ben lettem őrnagy, és 2008-ban léptettek elő ezredesnek. A szakmai karrierem töretlen volt (osztályvezető, igazgató-helyettes, igazgató), a tábornoki „klubba" 2019-ben kerültem, amikor először a HM Védelemgazdasági Hivatal (VGH) főigazgató-helyettese (már tábornoki beosztás), majd a közelmúltban főigazgatója lettem. Büszke vagyok katonai karrieremre, de azonnal hozzá is teszem: mindent a hadseregnek köszönhetek, amit folyamatos munkával és tanulással igyekeztem meghálálni. Köszönetet mondok mindazoknak, akik a munkámat és előmenetelemet figyelemmel kísérték és támogatták.
Hogyan látja a katonanők helyzetét a honvédségben?
A Magyar Honvédség jól áll az arányok tekintetében, az állomány mintegy húsz százaléka nő, és vannak olyan szakterületek, ahol kifejezetten meghatározó a jelenlétük. Bár sokan a katonaságot alapvetően férfiszakmának gondolják a mai napig, az elmúlt két évtizedben nagyot léptünk előre ezen a területen, különösen 2004 után, amikor áttértünk az önkéntes haderőre. Örömmel látom, hogy az önkéntes területvédelmi tartalékosok között is számos nő szolgál, ami meggyőzően mutatja a társadalmi közgondolkodás változását. A honvédség ilyen szempontból kiemelkedő hely, jó a katonanők megítélése, nincs diszkrimináció. Nem véletlen, hogy a Magyar Honvédségben hírből sem ismerik a versenyszférában mai napig tetten érhető bérkülönbséget férfi és nő között. A katonai pályám során kevés sztereotípia érintett meg, hiszen a pénzügyi területen mindig is sok nő dolgozott. Viszont megtapasztaltam minden állománykategóriai létet (legénységi, altiszti, tiszti, főtiszti, most pedig a tábornoki), amely tiszteletre, mások értékeinek megbecsülésére és empátiára ösztönzött. Ezeket a tapasztalatokat és élményeket mindig próbáltam tudatosan használni szakmai és vezetői munkám során egyaránt. Női vezető még soha nem volt a hivatal irányítója, sőt a korábbi beosztásomat is csak férfiak töltötték be, és sokan azt gondolták, nem is lehet egy ekkora szervezetnek női vezetője. Biztos vagyok benne, hogy más szakterületen is megállnák a helyüket a katonanők vezetőként.
Mi a tapasztalata, van-e vezetői verseny a nemek között?
Versenyt nem tapasztalok, de gyorsan hozzá teszem, hogy az MH-HM szerveknél is a vezetői pozíciókat általában férfiak töltik be. A női ezredesek száma mintegy másfél tucat a haderőben, a hivatalunkban három ezredes katonanő szolgál, ami arányaiban jónak számít. A vezetővé válás érzése csak akkor jelent meg nálam, amikor ezredes lettem. Fontos mérföldkő volt, amikor 2012-ben kineveztek a HM VGH Központi Illetményszámfejtő és Rendszerüzemeltető Igazgatóság élére. Egyszemélyi vezető lettem, aki már nemcsak a pénzügyi, számviteli és informatikai szakmai kérdésekért volt felelős, hanem a hivatal egyik legösszetettebb szervezeti egységét irányítottam. Vezetőként kellett fellépnem a szűkebb munkahelyi közösségben és a kormányzati szervekkel való együttműködésben, valamint a civil gazdasági szervezetekkel való kooperációban egyaránt.
Jelenlegi beosztásában mi jelenti a legnagyobb kihívást?
Mindenekelőtt szeretnék megfelelni a bizalomnak, sikeresen vezetni a rám bízott szervezetet. A HM Védelemgazdasági Hivatal kiemelt szerepet játszik a Magyar Honvédség működésében és fejlesztésében, a honvédelmi és haderőfejlesztési programok megvalósításában. Hivatalunknak fontos feladata van a járványügyi veszélyhelyzet honvédelmi és katonai feladatainak biztosításában is. Emellett készülnünk kell a különleges jogrend utáni helyzetre, a védelmi költségvetés újra-tervezésére, a védelmi képesség-fejlesztési tervek áttekintésére. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a tárcát nem érintik forráselvonások, a Zrínyi 2026-os program a tervek szerint folytatódik. Komoly feladataink vannak az állomány járandóságainak biztosításában, a beszerzésekben, a fejezet szintű gazdálkodás irányításában, a gazdasági-pénzügyi-infrastrukturális szabályzásban, és azok végrehajtásában, valamint a nemzetközi feladatok végrehajtásában. Mindezt úgy kell tennünk, hogy közben betartjuk a járványügyi veszélyhelyzet szabályait, óvjuk magunkat és munkatársainkat.
Mire a legbüszkébb életében?
Több mindenre büszke vagyok, elsősorban a családomra, a katonai karrieremre. Büszke vagyok arra, hogy a Védelemgazdasági Hivatalban (és jogelődjeiben) egy kiváló szakmai-bajtársi közösségre leltem, amit most már főigazgatóként szolgálhatok. Folytatni szeretném az elődök által megkezdett munkát, olyan munkahelyi légkört szeretnék fenntartani, amiben a katonáink és a honvédelmi alkalmazottaink egyaránt szívesen szolgálnak. A folyamatosan bővülő napi feladatok mellett külön szeretnék odafigyelni a hivatal és a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek kapcsolatára, a feladatok közös végrehajtására. Fontosnak tartom a pénzügyi tiszt/altisztképzést, a jövő szakembereinek felkészítését, valamint az idősebb generációt képviselő bajtársi szervezetekkel, nyugdíjasainkkal való kapcsolattartást, hogy a múltat a jelenen keresztül összekapcsoljuk a jövővel. Büszke vagyok dandártábornoki rendfokozatomra! Nemcsak a hivatali munkában, hanem a tábornoki klubban is szeretnék vezetőtársaim örömeiben és gondjaiban osztozni, a feladatok megoldásához hozzájárulni.
Természetesen mindezek mellett nagyon fontos a biztos háttért adó család, velük töltött idő mindig feltöltődést ad. Szeretném, ha gyermekeim és unokáim életét hosszú ideig egészségben tudnám figyelni és támogatni. Azt hiszem, ez napjainkban különös értéket képvisel.
