Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az USA hadba lép – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2017. április 12. 14:56

1917. április 6-án új szakaszához érkezett az akkor már három éve dúló első világháború: e napon ugyanis az Amerikai Egyesült Államok hadba lépett az antant oldalán. A tengerentúli hatalom semlegességi politikájának feladásához nagyban hozzájárult az a német távirat is, amelyet a britek fogtak el és fejtettek meg.

1596030353
Az első világháború kitörésekor az Egyesült Államok semleges maradt, ugyanakkor igyekezett a maga javára kiaknázni az antant és a központi hatalmak katonai küzdelmét. Ennek szellemében bővítette gazdasági kapcsolatait a háború előtti legfőbb partnerével, Nagy-Britanniával, de a szigetország első számú ellenfelével, Németországgal is kereskedett. Ám miután a harcok kezdetén a brit flotta blokád alá vette a német partokat, már csupán az antant országai részesültek az Európába irányuló amerikai szállítmányokból, feltéve, ha azok egyáltalán célba jutottak; a német tengeralattjárók ugyanis egymás után küldték hullámsírba a kereskedelmi és személyszállító hajókat. Számos ilyen incidens terhelte meg az amerikai–német viszonyt, s ezek sorából is kiemelkedett a LUSITANIA óceánjáró elsüllyesztése; az U–20-as búvárhajó 1915. május 7-i akciója 1201 ember, köztük 128 amerikai állampolgár életét követelte. Mindebből pedig a britek kovácsoltak előnyt: együttműködésük szorosabbá vált az Egyesült Államokkal, melynek közvéleménye és politikai vezetése körében hatalmas felháborodást váltott ki a német tengeralattjárók által alkalmazott harcmodor.

Döntési kényszer

Az USA 1916 végére már hatalmas politikai és gazdasági hasznot húzott a háborúból, hiszen annak során az európai hatalmak kölcsönösen gyengítették egymást, az antant országai pedig eladósodtak a tengerentúli állam irányába.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin április 14-én, pénteken megjelenő számában!)