Berlin, végállomás – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2015. május 14. 13:21Bár a második világháború legvégén a szövetségesek közötti nézetkülönbségek már teljesen nyilvánvalóak voltak, az ellentétek mégsem bontották meg a Hitler-ellenes koalíciót. Mindeközben lezajlott az európai hadszíntér utolsó nagy összecsapása, a berlini csata, amely elhozta a Harmadik Birodalom összeomlását.
A második világháború utolsó hónapjaiban a nyugati hatalmak és a Szovjetunió viszonyát már a gyanakvás és a bizalmatlanság jellemezte. Sztálin – a valóságnak egyébként teljesen megfelelő – jelentéseket kapott arról, hogy a németek különbékét szeretnének kötni az angolszász országokkal, amelyek számos katonai és politikai vezetője mielőbbi támadást szorgalmazott Berlin ellen, leszűkítendő a szovjet megszállási övezetet. A német főváros bevételére lett is volna lehetősége az európai szövetséges haderőket irányító Dwight D. Eisenhower tábornoknak, hiszen nyugaton véglegesen összeomlott a német arcvonal, és az ellenség nem sokat tett azért, hogy megállítsa az előrenyomuló angol–amerikai erőket.
Ezzel ellentétben keleten, a Vörös Hadsereggel szemben elkeseredett ellenállás mutatkozott, nem véletlenül. Ott ugyanis a háború első napja óta páratlan kegyetlenséggel folyt a küzdelem, a náci ideológiából adódóan. Hitler a kezdetektől fogva a hatalmas számú szláv és közép-ázsiai népcsoportok elpusztítására vagy rabszolgasorba taszítására törekedett.
(További részletek a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számában!)
