„Augusztus ötödikén, egy napon dőlt meg a Visztula-vonal északi és középső kapuja, Varsó és Ivangorod, és november 23-ikán, megint csak egy napon vonultunk be a Rigómezőre az északi és a keleti kapukon, Mitrovicán és Pristinán át" – számolt be a
Pesti Hírlap. A győzelem nagyságát a Népszava cikke igyekezett feltárni:
„Hindenburg jelentései az oroszok Németországi betörése idején arról voltak nevezetesek, hogy sohasem engedték sejtetni a győzelem valódi arányát. Minden győzelem után napról-napra növekedett a foglyok száma. Ilyenformán jelentik be most a szerbiai győzelmeket is. Mitrovicánál tegnap 700 foglyot jelentettek, Prisztináról pedig csupán azt jelentették, hogy a szövetségesek bevonultak a városba. Ma már megtudjuk, hogy 17.000 foglyot ejtettek és kétségtelenül igen nagy lesz a hadizsákmány is. A mitrovicai zsákmányról már jöttek — természetesen nem végleges — számok, de valószínűen Prisztinánál sem lesz kisebb az eredmény. A 17.000 fogoly valószínűen azok közül való, akiknek bekerítését a bolgárok ma érkezett hivatalos jelentése közli, de éppen ezért van kilátás arra., hogy ez a szám is emelkedni fog, mert ámbár a szerbek visszavonulási, útja Montenegró felé még nincs elzárva, a megvert sereg egy része még sem menekülhet, az ottani rossz utak miatt, minthogy Prisztinánál és Mitrovicánál sem vonulhattak vissza elég gyorsan."
„A Rigómező, hajdan a szerb önállóság sírja, most a szerb hadsereg utolsó nagyobb szabású ellenállásának színtere lőn, de ezt is már legyőzték. A Rigómező sem a szerbeké már és a megvert szerbek Prizren felé vonulnak vissza. Ez az egyetlen nagyobb község, amely a szerb földön még a szerbeké. Ha innen is kénytelenek lesznek menekülni, a lakosság nem kétségbeeséssel, de örömmel nézi majd a szerbek vereségét, mert Prizren lakói már albánok, akik már eddig is több ízben föllázadtak a szerbek gyűlölt uralma ellen, de mozgalmukat vérbe fojtották" – emelte ki a napilap.
